Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1818 Nyilv án a tegnapi napon kifejtettük a véleményünket abban a tekintetben, hogy itt minden mindennel összefügg, és vélhetően a társadalompolitikájuk, adópolitikájuk az oka annak, hogy szükségük van további forrásokra a magánnyugdíjpénztári befizetésekből, ezeket a befizetéseket pedig egy jogszabály útján a kétharmados többség a társadalom megkérdezése nélkül, áterőltetve einstandolni kívánja. Ennek egy akadálya lehetne az Alkotmánybíróság, ennek az alkotmányellenességével szemben felléphetne, nyilván ezért a jogk öreit meg kell nyirbálni. A következő konkrét napirendi pontunk, amelynek szintén lesz a részletes vitája a különadó kapcsán, azt gondolom, csak egy ürügy volt ebben a tekintetben. Én azt gondolom, hogy a dolgok ilyen tekintetben összefüggnek, és nagyon ne héz ezt önökről lemosni, legalábbis nem cáfolják meg semmiképpen, tehát kormánypárti észrevételeket egyelőre nem hallottunk, és a kormány sem foglalt állást egy esetben sem a tegnapi napon. Azonban azt gondolom, és itt hadd érveljek Lamperth Mónika képvise lő asszony módosító indítványa mellett, hogy a népszavazások lehetőségének szűkebbre vétele tekintetében azért talán önökről ezt a vádat egy picit lemosná, hogyha a folyamatban lévő ügyekre a javaslatuk nem vonatkozna ebben a tekintetben. Ezért azt mondom (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , hogy ha végképp nem tudják elhessegetni ezeket a vádakat, amikkel illetjük önöket, legalább ezt a módosító indítványt elfogadhatnák. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab Istv án) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! E lőször is az 1. sorszámú, házszabályellenesnek nyilvánított módosító javaslatomhoz röviden egy megjegyzést szeretnék tenni. Ezt a javaslatot egy kicsit szimbolikusan gondoltuk beterjeszteni, tudniillik függetlenül az előttünk fekvő javaslatok tárgyától, ar ra szeretnénk fölhívni a figyelmet, hogy önmagában káros a jogbiztonságra az, hogyha aktuálpolitikai érdekektől vezérelve hetente hoznak ide alkotmánymódosítást. Amiért az LMP kivonult egyébként az alkotmányelőkészítő bizottságból, az pontosan az, hogy ne m látjuk értelmét ott alkotmányozást játszani, ahol egyébként egy neki nem tetsző alkotmányos passzuson bármikor túl tud lépni a hatalom. Hiszen ráadásul itt a múlt heti alkotmánybírósági határozatban nemcsak eddigi alkotmányos rendelkezések álltak föl kor látként a korábbi törvényjavaslat előtt, hanem olyan passzusba is beleütközött a javaslat, a különadós javaslat, amit egyébként már ez a kétharmados többség iktatott be az alkotmányba. Azt állítom, hogy van önértéke annak, hogyha egy alkotmány stabil, hogy ha az alkotmányos szabályok kiszámíthatóak. Volt nyolc éve a jelenlegi kormányzó többségnek arra, hogy amennyiben fölhatalmazást nyer alkotmányozásra a választópolgároktól, akkor, függetlenül attól, hogy születike új alkotmány vagy sem, egy csomagban terj essze elő azokat az alkotmánymódosításokat, amiket fontosnak tart. Ezt nem tették meg. Hetente lepik meg az Országgyűlést, illetve a magyar embereket különböző alkotmánymódosítási ötletekkel, ezzel komolyan veszélyeztetik a jogbiztonságot. Ami a 2. számú j avaslatot illeti: ha önöknek az volt a céljuk ezzel a törvényjavaslattal, hogy az emberek igazságérzetének tegyenek eleget, és itt a júniusi vitában is már minduntalan feljött indokként például a BKVkifizetések feletti felháborodás, jogos felháborodás, ak kor egy olyan szabályt kéne megszerkeszteni, ami valóban eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy akik az elmúlt időszakban nemtelenül, jó erkölcsbe ütköző módon húztak ki tetemes vagyont a köz kasszájából, azok ezt szépen fizessék vissza. Ezért tettünk mi e gy olyan javaslatot, hogy egy meghatározott időn belül - és ez a meghatározott idő nem más, mint a munkajogi elévülés, tehát a három év , három éven belül ezeket az ebül szerzett
