Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1804 Soron következik a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénym ódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/1427. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1427/5. számon ismerhették meg képviselőtársaim. Tájékoztatom önöke t, hogy a mai napon az általános vita megkezdésére kerül sor. Az expozé után vezérszónokok ismertetik álláspontjaikat; további képviselői felszólalásokra a mai napon az utolsó napirendi pont keretében lesz majd lehetőség. Most az előterjesztői expozé követ kezik. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által 2010. október 22én benyújtott, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédel mi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1427. számú törvényjavaslat alapvetően két jogpolitikai cél megvalósítását szolgálja. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy az ez év tavaszán megkezdett kormányzati szervezeti átalakítási folyamatot törvényi szi nten lezárja. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény ugyanis jelentős mértékben megváltoztatta a korábban hatályos miniszteri feladat- és hatásköri rendet, de nem érintette azt a logikai koncepciót, amely alapján az egyes törvé nyekben továbbra sem a miniszter konkrét megnevezése szerepel, hanem a törvény tartalmán alapuló feladatkör szerinti megjelölés. Ez biztosítja ugyanis a kormánynak az alkotmányból következő szervezetalakítási szabadságát. Az alkotmány alapján ugyanis egyér telmű, hogy a kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározása az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványa. Az alkotmány korábbi, 2006os módosítása eredményeképpen pedig a minősített többsé get igénylő törvények esetében is lehetőség van arra, hogy a minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezést a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvénnyel módosítson az Orsz ággyűlés. Miért is van szükség e jelentős számú törvénymódosításra? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény olyan új feladat- és hatásköri megjelöléseket vezetett be, amelyek a korábban hatályo s kormányzati struktúrában nem léteztek. Számos esetben ugyanis a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény a törvényekben önállóan nevesített feladatköröket megbontotta, illetve változtatott azok tartalmán, egy másik önálló feladat kör részterületeként szabályozva azokat. De ne csak az absztrakció szintjén vizsgálódjunk, lássunk példákat is! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény egyértelműen rögzítette, hogy a három polgári nemzetbiztonsági szolgálat irá nyítása ne egy miniszter feladat- és hatáskörébe, hanem megosztva, két miniszter feladat- és hatáskörébe tartozzék. Ennek eredményeként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a belügyminiszter, az Információs Hivatalt a külügymi niszter irányítja. Tekintettel arra, hogy a korábbi törvényi szabályok még az egységes irányítást tükrözik, elkerülhetetlen ezeken a pontokon a vonatkozó törvények pontosítása. Ugyancsak meg kell változtatni számos törvényben a miniszterekre vonatkozó jogs zabályi rendelkezést amiatt, mert a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény kivonta a helyi önkormányzatokért való felelősség köréből a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért való felelősséget. Ennek megfelelően minden olyan esetben, amikor a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséhez kapcsolódva a törvényi szabályok a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködését írták elő, azt a törvényjavaslattal meg kell
