Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól - ELNÖK (dr. Latorcai János):
1784 magánnyugdíjpénztár. Ez egy hibrid rendszer, ez egy félállami re ndszer. Nem véletlen, hogy a működési költségek éppen ebben a pillérben a legmagasabbak. Örömmel láttam tegnap az egyik internetes honlapon összehasonlításban, hogy milyen költségekkel dolgozik az állami pillér, milyen költségekkel dolgozik a magánnyugdíjp énztár és az úgynevezett önkéntes, ahová valóban önként és öngondoskodásra építve fizetik be a polgárok pénzüket, és ott követhetik annak a sorsát. Nos, a legmagasabb a működési költség pontosan ebben a hibrid, vegyes, félállami rendszerben. És megvan az o ka is: az állami rendszerben az adminisztratív kontroll működik, ez nyomhatja le a költségeket. Az önkéntesnél, ahol valóban önként fizetnek be a polgárok, és öngondoskodnak, ott a piaci verseny tolja le a költségeket. Csak ebben a hibrid, félállami rendsz erben magas, háromszorosnégyszeres a működési költség a többihez viszonyítva. És milyen verseny az, ahová kötelező a belépés? Ez egy félállami rendszer, magas költségekkel. A kormány a szabadpiac pártján áll, a piaci szabadság pártján áll, az egyéni dönté si szabadság pártján áll, és az egyéni öngondoskodás pártján áll, de nem olyan piacon, ahol kötelezővé tesznek valamilyen rendszerbe való belépést, nem olyan piacon, ahol monopóliumok, kartellek és privilégiumok korlátozzák a piaci szabadságot. Itt egy tot ális félreértés van ebben az országban a szabadpiacról! Szabadpiac az, ahol nincsenek monopóliumok, nincsenek kartellek, és nincsenek olyan privilégiumok és olyan köztes állapotok állam és piac között, félállami zavaros helyek, ahol külön nyereséget lehet lehalászni. A magyar nyelv nagyon érdekes ebből a szempontból. A világon mindenhol egyébként azt, ahol a polgár saját maga gondoskodik jövőjéről, és fizet be egy pénztárba, magánnyugdíjpénztárnak hívják - nálunk meg önkéntesnek. É s azt, ahol van egy ilyen félállami, azt hívjuk magánnak, noha oda belépni kötelező. Nem kell azért a magyar nyelvvel visszaélni ebben a tekintetben. Az önkéntes magán az a valóban magán, és mindenkit ösztönöznék arra, hogy gondoskodjon jövőjéről az önként es magánnyugdíjpénztáron keresztül. Tehát leszögezném: mindenhol világos viszonyt teremtünk az állam és a piac között, az állami és a piaci felelősség között. Ezt szolgálja többek között a kormányhivatalok létrehozása is a soksok részvény ellen és a részv ények és részvénytársaságok rendszerét felszámolva. Az állam felelősségét pedig tisztázni kell a nyugdíjak tekintetében. Az állam felelős a jelenlegi nyugdíjakért is, és felelősséget visel a jövőbeni nyugdíjak kifizetéséért is, azokért is egyébként, amelye ket ebből a félállami magánnyugdíjpénztárból fizetnek. Csak zárójelben tenném hozzá, hogy a válság, ez a válság elvitte gyakorlatilag az úgynevezett magánnyugdíjpénztárak hozamainak teljes részét, tőkéjét még nem, de hozamait mindenestől elvitte. És ez a v álság (Göndör István közbeszól.) mindenfajta összehasonlítás szerint jóval enyhébb, mint amit példaként szoktak felhozni, a nagy 1929 és 1932 közötti válság. Kérdem én, mi történik akkor, ha ennél jóval nagyobb válság van akár tíz, tizenöt vagy húsz év múl va a világgazdaságban. Éppen ezért, én úgy gondolom, a kormánynak szükséges volt megtenni ezeket a lépéseket. Még egy apró észrevétel: önök hagytak itt ebben a költségvetésben egy 500 milliárdos lyukat. És tudatosan hagyták benne, annak tudatában, hogy 200 9 őszén világosan látták, milyenek az adatok, annak tudatában hagyták benn, hogy majd az új fiúk megoldják ezt a problémát - és nekünk gyorsan kellett azonnali megoldást találni. Ennek egyik része a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása, ahol, mondom, megpr óbálunk világos és tiszta kereteket teremteni az állam és a piac között. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) (9.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr.
