Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1741 szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ha a lázári receptet már a kilencvenes évek elején alkalmazták volna, akkor ma teljes egészében élne a Bokroscsomag. Gondolom, ezt önök sem szeretnék, én sem szeretném, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy ilyen következménnyel járt volna. Kérem szépen, nem lehet kizárni, hogy négy év múlva önök megbuknak. Ez bizony benne van a pakliban, és ebben az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem az LMP nyerné a következő választásokat, és jönne Bokros Lajos, mert láttuk sajnos a választások során, hogy Bokros Lajos márpedig jönni szeretne, és mondjuk, egy hasonló Bokroscsomaggal állna elő, és az önök módosítása érvényben van, akkor minden további nélkül keresz tül tudná verni Bokros Lajos második csomagját. Ekkor önök mit mondanának? Hogy bocsánat, nem erre gondoltak? Vagy akkor hogyan néznének a választóik szemébe? Nyilván sehogy nem tudnának. A Bokroscsomag megnyesésével csaknem 200 milliárdot vett el az Alko tmánybíróság az államtól. Ha Lázár János már akkor regnált volna, akkor most ennyivel lennének rövidebbek az emberek. Miféle választói akaratról van tehát szó? De menjünk tovább! 2010. január 26án Szijjártó Péter sajtótájékoztatót tartott, reagálva arra, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a Bajnaikabinet által bevezetni kívánt ingatlanadót. Szijjártó Péter ekkor arra szólította fel a kormányt, hogy ne kezdjen el trükközni, fogadja el, hogy vereséget szenvedett. Hozzátette, az Alkotmánybíróság döntése vilá gosan mutatja, hogy nem Magyarországgal, a magyar emberekkel van a probléma, hanem a kormánnyal. Akkor tehát az Alkotmánybíróság szembehelyezkedett a kormánnyal, önök pedig az Alkotmánybíróság álláspontját képviselték, fogadták el akkor, most pont fordítva járnak el. De menjünk tovább, hátha egy magasabb fokú autoritás érvelése jobban meghatja önöket. 2007. március 12én, amikor az Alkotmánybíróság szintén szembement az akkori kormánnyal és az Országos Választási Bizottsággal, és lehetővé tette ezzel a Fide sz számára, hogy népszavazást tartson egy költségvetési kérdésről, a vizitdíjról, tehát akkor, amikor az AB egy olyan kérdésben foglalt állást, amelyet önök most pontosan megvonnának tőle, nos, ekkor Orbán Viktor azzal üdvözölte az AB döntését, hogy van eg y tanulsága az Alkotmánybíróság döntésének, az, hogy egy demokráciában általában a demokratáknak van igazuk, egy demokráciában nem képzelhető el, hogy a kormány a saját programját egyetlen lehetséges útnak minősítse. Hozzátette, akkor leszünk erősebbek, ha Magyarország polgárai nem lesznek kiszolgáltatva a mindenkori hatalom önkényének. Önök, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormányoldal, tendenciózusan szembeállítják az Alkotmánybíróságot a választók akaratával, az állampolgárokkal, ugyanakkor Orbán Vik tor idézetéből is egyértelműen kiderül, hogy az Alkotmánybíróság az embereket védi. Amikor önök szembemennek az Alkotmánybírósággal, akkor egy olyan intézménnyel mennek szembe, amely a hatalmi önkénnyel szemben lenne képes megvédeni az embereket. Ezt válla lják fel önök akkor, amikor ebbe a logikába, ebbe az érvelési zsákutcába mennek bele. Ez semmi más, mint egészen egyszerűen kettős mérce, az önök hatalmi ambícióinak cinikus kiszolgálása. Ezt nem azért teszik, hogy megakadályozzák a jó erkölcsbe ütköző vég kielégítéseket, hanem - ahogy már említettem - egészen egyszerűen a magánnyugdíjpénztári befizetések einstandjáról van szó. Pedig a választási programjukban egy betű nem volt arról a felelőtlen, igazságtalan és irracionális egykulcsos szjaról, amivel azt az 500 milliárdos lyukat verik a költségvetésen, ami miatt most a magánnyugdíjpénztári einstandra szükség van. Tehát ennyit a választói akaratról. Egy olyan lépés miatt mennek most szembe a köztársaság egyik legfontosabb alapintézményével, amelyről egy b etűt nem említettek önök a választási programjukban. Nem kaptak felhatalmazást a választóiktól erre a lépésre, úgyhogy most ne hivatkozzanak a választóikra. Ha már itt az adóreformról beszélünk, akkor lássuk, hogy ha önök az igazságosságra és az állampolgá rok jó erkölcsére és igazságérzetére hivatkoznak, akkor mit is jelent ez az 500 milliárd forintos lyuk, miért is verik ezt az 500 milliárd forintos lyukat a költségvetésben. Már ismertettem önökkel ezeket a számokat, úgy látom ugyanakkor, még egyszer szüks ég van erre, hátha akkor átmegy. Havi bruttó 209 ezer forint és 260 ezer forintos fizetés között önök egészen egyszerűen a jelenlegi tervezet alapján évi 50 ezer forintot vesznek ki az adófizetők, az állampolgárok zsebéből.
