Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1738 tevéken ysége alapján nem mondhatjuk azt, hogy ne őrködött volna ennek az alkotmánynak az érvényesülése felett. Itt hadd térjek vissza Schmitt Pál köztársasági elnök úr szerepére. Nagyon nagy dolog, amikor egy ellenzéki képviselő elismerést kap, és én vállalom azt , hogy esetleg ezt netán visszavonják, de világossá akarom tenni, hogy mi a mi álláspontunk. A köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mi azt vártuk volna el a köztársasági elnöktől, aki nem egy jövendőbeli alkotmányhoz k ell hogy igazodjon, hanem a létezőhöz, hogy kiáll az Alkotmánybíróság jogainak csorbítatlansága mellett. Nem tette meg. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy az sem igaz, hogy egyszerűen zöld utat adott, hogy fiúk, rendben van, hadd menjen, semmi gond nincs, h anem egy nagyon felemás nyilatkozatot tett, amely ennek a nehézségeire utalt, és igazából majd egy új alkotmánnyal lehet szinkronba hozni. Ez a teljes kép ebben a kérdésben. De akkor már hadd idézzem Orbán Viktort is, mert teljesen egyetértünk vele. Brüssz elből üzent ebben a fontos kérdésben. Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk. A Jobbik mindig is ezt mondta a programjában, volt egy jobbikos napirend előtti felszólalás is a múlt héten, h ogy a társadalmi együttélés szabályait - szemben a természeti törvényekkel - mi alkotjuk, ha változtatni kell, akkor tegyük meg, hogy ne éljünk továbbra is egy következmények nélküli országban. Tehát teljes az egyetértés. Egy nagy különbség van, ahol bicsa klik a rendszer. Hogy önök az alkotmányt vagy a beterjesztett jogszabályt megváltoztathatták volna olyan módon, hogy teljesítse a feladatot, és megfeleljen az alkotmányosság követelményeinek. Ehelyett önök az Alkotmánybíróságot vonják ki ebből a feladatkör ből. Hadd próbáljak egy hasonlatot mondani. Lehet, hogy egy kicsit sántít, de azt hiszem, a labdarúgással kapcsolatos témákra a fideszesek általában érzékenyebbek. Kispályás labdarúgócsapatuk van prominensekkel, sokszor használnak hasonlatot. A vb idején a zon a részen általában a mérkőzést nézték a monitoron. (Derültség. - Dr. Kovács Zoltán a Jobbikfrakció felé mutatva: Azon a részen nézték!) Tehát hadd mondjam el a hasonlatomat! Tudják azt, hogy régen a lesszabály úgy szólt, hogy ha egy vonal van, az lesn ek minősül. Mit lehet tenni? (Közbeszólásra:) Majd elmondom; többet vártam el öntől labdarúgás terén. A nép azt kívánta - a nép! , mert lefújták, aki egy vonalban volt és indult, a támadó játéknak vége lett, szabálytalanság volt. Mi történt? A nép a támad ó futballt akarta, szabályváltoztatást hoztak, egész más ma a testhelyzet, támogatják a támadó futballt, és most már nem minősül szabálytalannak az egy vonal. Önök nem ezt választották! Önök ehelyett azt mondták, a szabályhoz nem nyúlunk hozzá, de a bírótó l elvesszük a sípot, és minden rendben van, minden mehet tovább, nincs sípszó, úgy tűnik, minden szabályos. Nem! Ha a szabályok változatlanok, akkor az azt jelenti, hogy a sípszó híján is elkövetik a szabálytalanságot. Ha egyszer valami ebben a beterjeszté sben alkotmányellenesnek minősül, az az marad akkor is, ha erről újólag ez nem mondható ki. Tehát még egyszer mondom: nem azt az utat választották, hogy a törvényt módosították volna. Azt sem gondolom, hogy azoknak a pénzügyi forrásoknak a megőrzése érdeké ben tették, amivel a Jobbik egyetértett. Egyetértettünk a válságadókkal, és azzal is, hogy milyen módon kell a magánnyugdíjpénztárakból igenis ebben a helyzetben forrásokat szerezni, bár tartózkodtunk, mert mi félmegoldásnak találtuk, de tudjuk, hogy ez je len esetben milyen fontos. (23.10) Megítélésünk szerint az alkotmányosság próbáját ez jó eséllyel kiállta volna. Akkor vajon mégis miért ezt az utat választották? És hadd idézzem Varga Mihályt, a Miniszterelnökség vezetőjét. A Hír TVnek mit nyilatkozott? Azt mondta, arról is beszélt - egy új elképzelésről , hogy az Alkotmánybíróság nem dönthetne olyan jogszabályokról, amelyeknek elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges. Ennek semmi köze nincs, ennek a további javaslatnak a szóban forgó
