Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1733 És, tisztelt képviselőtársaim, arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ebben az esetben fölösleges takarózni azzal, hogy itt köztisztviselők és közalkalmazottak kerülnek veszélyes helyzetbe. Nézzék meg: a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférában 2530 év munkavégzés után egy ember végkielégítésére le gfeljebb hatodannyi végkielégítést fizetnek ki, mint Szilvásy Györgynek másfél év után. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Legfeljebb hatodannyit! Ez a legjobb eset, tisztelt képviselőtársaim, és ahogy itt ezt az előbbiekben elmondta Lázár János fra kcióvezető úr is, polgármesterként én is megnéztem. Az a helyzet, hogy nálam a közalkalmazottak esetében alig 2 százaléknál járna annak az összegnek 20 év munkavégzés után az egyhatoda, amit Szilvásy György másfél év munkavégzés után megkapott. Azt gondolo m, hogy ha a társadalmi igazságérzetről beszélünk, ez itt a probléma. Lehet, hogy meg kell oldani 2025 év munkavégzés után a közalkalmazottak problémáját. Lehet, hogy erre az a legegyszerűbb megoldás, hogy őket nem bocsátjuk el, hanem egyfajta védelem alá helyezzük. Minderről lehet beszélni, tisztelt képviselőtársaim. De arról nem lehet, hogy ezeket a végkielégítéseket így, ebben a formában változatlanul hagyjuk. Persze, mondhatnám, van erre egyszerűbb megoldás is. Ismerik az egyszerű viccet, ami arról szó l, hogy fizesd vissza, fiam. Ez is lehetne természetesen egy megoldás, tisztelt képviselőtársaim, csak azt gondolom, hogy ez nem működött az elmúlt években. Nem visszafizették, hanem felvették. A mi dolgunk, hogy a magyar társadalom és az emberek többsége elvárásainak megfelelően megalkossuk azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi ezeknek a hihetetlenül magas végkielégítéseknek a visszafizetését. Azt gondolom, ez a jogszabály fekszik itt a parlament előtt, és ehhez kérjük most a Fidesz képviselőcsoportja nevé ben is a tisztelt parlament és képviselőtársaim támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Tóbiás József úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. TÓBIÁS JÓZSEF , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előző együttes vitában jószerivel erről folytattunk le egy elég egyoldalú vitát, hiszen a kormánypárti képviselők nem segítették a vita érd emi kibontakozását. Most Rogán képviselőtársam megtette ezt ennél a napirendnél. Van ennek az ügynek előzménye, van a jelen helyzet, amibe bele is van ágyazva az alkotmánymódosítás és az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatása. Szerintem most tekintsün k el ettől, és nézzük pusztán ezt a törvényt, hogy hogyan és miképpen néz ki. Az első, amit meg kell állapítani, hogy ez a törvény jelen formájában alkotmányellenes, még akkor is, ha tudjuk, hogy zajlik egy másik vita, és ez a vita majd igyekszik ezt alkot mányossá tenni. Ebben az a minimum unikális, ha úgy tetszik, hogy a törvény benyújtói érdemben nem is akarták meghallani az Alkotmánybíróságnak a ma hatályos alkotmány szellemében meghozott döntését, hogy mi is a gondja ezzel a törvényjavaslattal. Tehát ed dig úgy volt ebben a Házban, hogy mindig egy törvény elfogadását követően derült ki, hogy alkotmányellenese bizonyos passzusa, vagy megsemmisítie a törvényt az Alkotmánybíróság. Ez esetben erről a törvénytervezetről már tudjuk, hogy alkotmányellenes, még is egyetértek Lázár képviselő úrral, az előző vita zárszavában elmondta, hogy meg kell próbálni ezt konstruktív módon, közös nevezőre jutva jobbá tenni. Hát nézzük, hogy mi ennek az ügynek az előzménye, és mi mivel van összefüggésben! Először is ez a törvé nyjavaslat összefüggésben van a 2 millió forintos úgynevezett bérplafon kérdésével. Ez 2009ben került elfogadásra. Akkor ez a törvény minden államilag tulajdonolt, állami többségi tulajdonban és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságra vonatkozott, tehát mindazokra, amit képviselőtársaim, a kormánypárt padsoraiból, az elmúlt másfél órában példaként emlegettek. Az a törvény akkor a bérplafon dolgában rendben volt. Ami változás történt, az ez év augusztusában esett meg, akkor a törvénymód osítás életbe lépett, nevezetesen, a 98 százalékos
