Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
1725 mindazt a tudást, amivel eddig is rendelkeztem vagy rendelkezem az előterjesztések előkészítése kapcsán. Először is talán azzal kezdeném, ami ebben a Házban a legfontosabb alapjog, minden országgyűlési képviselőnek joga van arra, hogy ön álló képviselői indítvánnyal éljen. Én ezt meg is tettem, és azt remélem, hogy előbb vagy utóbb, de sikerül minél több képviselőtársamat, pártállástól függetlenül, meggyőznöm arról, hogy ennek az elképzelésnek és indítványnak a szándéka se nem több, se nem kevesebb, mint a választók felé tett ígéret betartása és a választói akarat érvényesítése. Az, hogy önök döntő többségében ma este nem erről beszéltek, azt gondolom, nem azon múlott, amit én az általános vita nyitásaképpen előterjesztőként elmondtam. Önök ezt a kérdést pártpolitikai célokra használják fel, holott ez az ország egyik legfontosabb társadalmi kérdése, úgy gondolom, akár az igazságról, akár a bizalomról vagy akár a választói akarat teljesítéséről van szó. Azt szeretném kérni és javasolni, hogy egy képviselőnek azt a jogát se pró, se kontra, bármelyik oldalán is ül a Háznak, ne vitassuk el, hogy joga van kezdeményezni, joga van egy problémára megoldást javasolni, és amit különösképpen fontosnak tartanék, és fontosnak is tartok, hogy joga van eset leg az önökétől eltérő álláspontot megfogalmazni, függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalon áll. Nagyon sok mindennel nem értettem egyet, a részletes vitában még lesz módunk, hogy ezt kifejtsük. Van olyan kérdés, ami nem ebbe a Házba tartozik, és ez t szeretném teljesen helyre tenni. Egy olyan képviselő volt, aki ezt, úgy gondolom, korrekten megtette, ez pedig Balczó képviselőtársam, aki Schmitt Pál köztársasági elnök úr megszólalását tisztességesen, korrekten és szándékainak megfelelően értelmezte, i dézte. Én a leghatározottabban szeretném visszautasítani azokat a vádakat, amelyekkel ebben a teremben Schmitt Pál köztársasági elnököt a mai este folyamán illették, aki, úgy gondolom, maximálisan az emberi tisztesség szabályai szerint és az emberi tisztes ségnek megfelelő módon járt el, amikor a múlt pénteken felhívta néhány szempontra a megszólalók és a meg nem szólalók figyelmét, elismerve az Alkotmánybíróság jogát, lépésének következményeit, azt a helyzetet, amelyben az Alkotmánybíróság ezt a döntést meg hozta, ugyanakkor arra kérve mindenkit, hogy a parlamentben azoknak a képviselőknek is tartsák tiszteletben a jogát, akik egy problémára igyekeznek megoldást találni. Tehát szeretném visszautasítani azokat a vádakat, amelyekkel önök közül többen ma este it t a köztársasági elnököt illették. Úgy gondolom, tisztességes és korrekt megszólalás volt ebben a helyzetben, és ezt a megszólalást elfogultsággal vádolni csak olyanok vádolhatják, akik maguk elfogultak, akik maguk véleménydiktatúrában gondolkodnak, akik m aguk a sajátjuktól eltérő álláspontot képtelenek elviselni ebben az országban. Mi ennek szeretnénk véget vetni, hogy igenis, van más álláspont, nem csak szocialista álláspont és megközelítés létezik, és nem csak olyan megközelítés, amely kizárólagossá tesz egy véleményt. Arra gondoltam, hogy így este 10 óra után megköszönöm bizonyos értelemben azt, hogy rendkívül konstruktívak voltak, és megőrizték a józanságukat, kevés kivételtől eltekintve (Derültség.) , egészen az utolsó pillanatokig, de úgy gondolom, ez a téma komolyabb annál, mint hogy bagatellizálni vagy humorizálni lehetne. Én a személyes megjegyzésekkel, amelyekkel kitüntettek, a legkevésbé sem szeretnék foglalkozni. Annyi megjegyzést szeretnék csak tenni, hogy azt gondoltam, ennél jóval konstruktívab b, objektívebb, jóval kezdeményezőbb, jóval előremutatóbb általános vitának lehetünk a részesei, ahol esetleg részletes megoldási javaslatok is szóba kerülnek, de ilyen nem került szóba. Benyújtásra kerültek ezek a javaslatok, a bizottságok majd megtárgyal ják, és holnap a Ház ebben a kérdésben reményeim szerint állást foglal. Szerintem nem volt nagyvonalú az ellenzék hozzáállása, a legkevésbé sem volt konstruktív az önök hozzáállása, időnként elmerültek a személyeskedésben, nem pozitívan álltak hozzá ezekhe z a kérdésekhez, a legkevésbé sem voltak segítőkészek, ami az önök kötelessége is, hiszen erre tettek volna esküt annak idején. Nem társadalmi, hanem politikai problémát láttak mindabban, amit mi itt vagy legalábbis én próbáltam képviselni. Az a meggyőződé sem alakult ki abból, amit mondtak, hogy
