Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János):
1714 ELNÖK (dr. Latorcai János) : A következő kétperces hozzászóló Vágó Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ahogy Shakespearet is, úgy Lázár urat is csak pont osan szabad idézni: “Az új kormány nem gondolja, hogy nála van a bölcsek köve. A kormány legnagyobb érdeme az, hogy visszahozza a kételkedés jogát. Mi nem fölülről akarjuk megmondani és reformdiktatúrával kikényszeríteni egy szűk elit elképzeléseit.” Jó na pot kívánok, ez itt egy reformdiktatúra. Ami nem tetszik a még létező alkotmányos garanciákat biztosító intézményeknek, például az Alkotmánybíróságnak, azt kérem szépen, le kell bontani. Ugyanúgy nem igazán a reformdiktatúrára jellemző lépés az, hogy a cin izmus elleni háború jegyében a népszavazás körét szűkítjük. Most pedig idézek Cicerótól. “Mert lehet, hogy jó dolgokat fogadott el szabálytalan módon és erőszakos úton, ezek mégsem tekinthetők törvénynek. S önnek, esztelen gladiátornak egész vakmerőségét m éltósággal kell visszautasítanunk.” (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Olvasd föl az egészet.) Köszönöm a szót. Még annyit, hogy néha úgy érzem, a Ciceroidézeteknél, hogy nem veszik komolyan önök az ókor egyik legnagyobb gondolkodójának szavait, pedig az a t örténelmi párhuzam, ami a késő római köztársaság bukása és félve merem kimondani, a késő Magyar Köztársaság válsága között van, elég erős párhuzam. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Novák Előd képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szanyi Tibor hozzászólása már tényleg szondáért kiáltott (Derültsé g és taps a kormánypárti padsorokban.) , de a viccet félretéve azt gondolom, sajnos nem lehet azt mondani, hogy nem ide illő volt ez a beszéd. Hiszen az a zsibvásár, ami itt kialakult egy ilyen valóban vérlázító ügy kapcsán, az elfogadhatatlan és méltatlan a nemzet templomához. Ajánlom elnök úr figyelmébe az átvett karikás ostort, amivel talán rendet lehetne teremteni, miközben itt vannak a fideszes képviselők, láthatóan csak röhigcsélnek, érdemi hozzászólást még nem hallottunk tőlük ebben a vitában, ami azt án az előterjesztői zárszó után kialakult. Ezért hadd szólaltassam meg a Gulyásdemokrácia blogról Lázár Jánost, mert azt most már hallottuk, hogy mit mondott 2010ben. (21.20) “A jogállam megszilárdulásával az Alkotmánybíróság ilyen széles jogköre mára ind okolatlanná vált.” Ha nem vesz részt tehát Lázár János a vitában, hadd idézzem a jövő évre tervezett szólását, eszerint: a szavazófülkékben végrehajtott forradalom megszilárdulásával a népszavazás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. Menjünk tová bb az orwelli világba, hiszen Kubatov Gábor sok mindent felvázolt itt. Nézzük 2012t, mire számíthatunk: a médiahatóság megszilárdulásával a sajtó ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. 2014ig azonban van még két év. 2013ban: a Fidesz megszilárdu lásával az ellenzék ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált; végül 2014ben azt is mondhatná Lázár János, hasonló cinizmussal, hogy a nemzeti együttműködés megszilárdulásával az országgyűlési választás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált. C inizmuse, vagy pedig ez a magyar valóság? Sajnos azt hiszem, hogy ez az utóbbi. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Ertsey Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót, az LMPképviselőc soportból.
