Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1685 jogkörét, illetve a parlament jogkörét, amit majd adott esetben egy újabb választás után, amikor senki nem fogja tudni megszerezni a kétharmadot, és egy másik párt fog ezzel visszaélni! Tehát erre is kell gondolnunk, hogy másoknak is megtere mtjük azt a lehetőséget, hogy a joggal ne csak éljenek, hanem visszaéljenek. Itt ez a legfontosabb kérdés, a visszaélés. Hiszen önök azt mondják, hogy joguk van, a parlamentnek jogában áll törvényt alkotni. Önök azt mondják, hogy önök a szükséges felhatalm azást megkapták a néptől, mert a kétharmados többséget megszerezték, tehát megvan hozzá a szükséges felhatalmazás. De nem erre kapták meg a felhatalmazást! Ez sehol nem szerepelt az önök programjában! S hogy mennyire nem szerepelt, arra csak egyetlen példá t szeretnék mondani. Felállt az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság, és ennek vannak az albizottságai, a munkacsoportok. Volt szerencsém jó néhány képviselőtársammal bekerülni abba a munkacsoportba, amely az új alkotmánynak azt a részét készíti elő, a mely az igazságüggyel kapcsolatos. Ennek az egyik fejezetét képezte az Alkotmánybíróságról szóló rész is. Ezt is megtárgyaltuk. Ezen a bizottsági ülésen jelen volt a Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és mindenki. Ebben mind en párt elmondta a saját nézeteit, hogy hogyan kívánja az Alkotmánybíróság szerepét növelni, csökkenteni. Ez még az előtt történt, mielőtt ez az ominózus alkotmánybírósági határozat megszületett volna, és sem a Fidesz, sem a KDNP részéről nem volt ilyen tí pusú indítvány, senki nem akarta megváltoztatni az Alkotmánybíróság hatáskörét, senki nem akarta csökkenteni az Alkotmánybíróság hatáskörét. Ebből is látszik az, hogy a napi politika irányítja a Fidesznek ezt a lépését, és ez bizony semmiképpen nem szül jó t. Itt szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom éppen azt akarta, hogy az Alkotmánybíróság minél eredményesebben tudjon dolgozni. Semmiféleképpen nem akartuk az Alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbálni, illetve egy olyan jogszabálymódosítást terjesztettünk elő - amely sajnos a kormánypárt negatív hozzáállása miatt nem ment keresztül már az alkotmányügyi bizottság ülésén sem , amely arról szólt volna, hogy szabjunk határidőt az Alkotmánybíróság eljárására. Enne k azért van létjogosultsága, mert jelen pillanatban sajnos azt tapasztaltuk, hogy bizonyos esetekben, és ez nagyon gyakran előfordul, amikor jogszabályok utólagos felülvizsgálatáról van szó, akkor az Alkotmánybíróság öt, hat, hét év múlva fog majd hozni ha tározatot. Akkor már az a társadalmi helyzet, az a szituáció nem áll fenn, amely miatt annak idején hat, hét, nyolc évvel ezelőtt kezdeményezték a jogszabály utólagos felülvizsgálatát. Ebben az esetben, amikor nyolc év múlva hoz az Alkotmánybíróság egy dön tést, annak már semmilyen jelentősége nem lesz akkor. Tehát, amikor mi ezt javasoltuk, hogy maximum 180 nap álljon rendelkezésére az Alkotmánybíróságnak, tulajdonképpen ezzel is azt akartuk, hogy még jobban, még inkább a napi aktualitásoknak megfelelően tu d beleszólni az Alkotmánybíróság a jogalkotásba abban az esetben, amikor azt látja, hogy alkotmányellenes jogszabály születik, akkor az Alkotmánybíróság be tud avatkozni. Tulajdonképpen most ezt nyirbálja meg a kormány, illetve a FideszKDNP ezzel az intéz kedésével. Nagyon jól látjuk mi a célt, hiszen ahhoz, hogy a kormány tudja a gazdasági programját végrehajtani, nagyon komoly pénzekre van szüksége. Miből is gondolta a költségvetési hiány lyukainak a betömködését a kormány? Teljesen egyértelmű, hogy a leg nagyobb lyukak betömködésére mit választ, ami már be lett terjesztve korábban, a multinacionális cégekre kivetett különadót, illetve talán a legjelentősebb tétel a magánnyugdíjpénztárak, a magánnyugdíjpénztárakba befolyó összeget, amit nem utal tovább a kö ltségvetés a magánnyugdíjpénztárakba, hanem bejön a költségvetésbe. Ez egyelőre az előterjesztés alapján 14 hónapra tartaná benn a költségvetésben a pénzt, és igenis, ha ezt kiszámoljuk, akkor ez egy nagyon komoly összeg, hiszen több mint 400 milliárd fori ntról van szó, egy nagyon komoly lyukat töm be ez a négyszázegynéhány milliárd forint.
