Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1683 tula jdonképpen visszatértünk az 1949es sztálinista alkotmánykoncepcióhoz, amely szerint a szuverenitásból eredő összes jogot a parlament gyakorolja, és nincs olyan testület, amely felülbírálhatná.” Tudják, ki mondta ezt? A most, október 23án az Orbánkormány által kitüntetett Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az egyik legtekintélyesebb nemzetközi hírű jogász. Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném felidézni az Alkotmánybíróság nyilatkozatát: “A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája. Fő feladata az alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme. A magyar Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más eur ópai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével. A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályo zási tárgyára tekintet nélkül. A másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíthesse. A hatályos alkotmány alapján az Alkotmánybíróság utólagos normafelülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az Alkotmánybíróság határozata továbbá feltétel és indokolás nélkül mindenkire nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka.” Tisztelt Országgyűlés! A Magyar S zocialista Pártnak fontos az alkotmányos demokráciánk. Fontos volt akkor is… (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Szilágyi György: Tapasztaltuk!) Mondom még egyszer: fontos volt akkor is, amikor kormányon bennünket intett meg az Alkotmánybíróság, a kkor is betartottuk intelmeit, ha nem értettünk egyet azzal. Nemcsak tiszteljük, hanem be is tartjuk az alkotmányt, de ami ennél is fontosabb: Magyarországnak fontos a demokrácia, Magyarországnak fontos a jogállam, az alkotmányos normák betartása, ez ugyan is biztonságot ad. A jogbiztonság olyan társadalmi állapot, ami hozzájárul az emberek biztonságérzetéhez. Kellenek cövekek, amelyeket nem lehet tetszés szerint ideoda rakosgatni, mert attól kiszolgáltatottá válik az is, aki ma nem is gondolná. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gyüre Csabának, a Jobbikképviselőcsoport vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, megkaptuk ezt a jogszabálymódosítást, ezt az alkotmánymódosítást, és az ember elkezd gondolkodni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nyilván jogászok vagyunk és sokan, az embernek eszébe jutnak az e gyetemi tanulmányok. Én pont egy olyan időszakban kerültem be az egyetemre, amikor a rendszerváltás szele már kezdett érződni, és igény vetődött fel arra Magyarországon, hogy jogállamiság legyen. Ennek az egyik alappillére volt az Alkotmánybíróság felállít ása. Amikor én kezdtem az egyetemet, akkor még ez az intézmény nem létezett, úgy hívták, ami akkor létezett, hogy Alkotmányjogi Tanács. Emlékszem arra a szinte első alkotmányjogi órára, amikor az előadónk erről beszé lt, hogy mennyire fontos az, hogy legyen egy kontroll a jogszabályalkotó fölött, és elmesélt egy példát: itt már 40 éve tulajdonképpen mindenféle kontroll nélkül hoznak törvényeket, törvényerejű rendeleteket, miniszteri rendeleteket, és egyszerűen nincsen, aki ezeket kontrollálja. És hogy mennyire szükség volt rá, most, 1984ben létrejött ez az Alkotmányjogi Tanács, felállították, és mondta, hogy látta az egyik minisztert, amikor éppen arra várt, hogy a miniszteri rendeletét elbírálják, és milyen izgalommal volt, mert korábban nem létezett ez a fajta kontroll a jogalkotás fölött. Bizony, ennek már egy jó példája volt 1984ben az Alkotmányjogi Tanács, amit felállítottak. Nyilván a szükségszerűség azt hozta, hogy ezt kellett továbbfejleszteni, és a jogállamisá g megteremtésével 19891990, az úgynevezett rendszerváltás vagy rendszerváltozás magával hozta,
