Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1679 annak, hogy az alkotmányozás gőzerővel zajlik. Ha minden jól megy, és minden a számításaink szerint alakul, akkor a jövő tavasszal az országnak új és vé gleges alkotmánya lehet. A parlament is kiküldött erre a feladatra egy eseti bizottságot, a parlamentnek van egyébként is működő alkotmányügyi bizottsága, amely nyilvánvalóan nem tétlenkedik ebben az ügyben, és a miniszterelnök is felkért kiváló szaktekint élyeket arra a feladatra, hogy segítsék az új, végleges alkotmány megszületését. Tehát az új korszak és ezzel a választói akarat, valamint a régi korszak és annak szabályai kerültek egymással konfliktusba. Ilyenkor egy cselekvőképes kormánynak és a cselekv őképes kormány hátországát adó parlamenti többségnek döntenie kell, és most is döntenünk kellett. A döntési alternatívák úgy néztek ki, hogy vagy széttárjuk a karunkat, azt mondjuk, hogy ugyanúgy, mint a régi korszakban, ha a régi korszak szabályai nem eng edik, hogy megfeleljünk a választói akaratnak, és már első nekifutásra falba ütközünk, akkor hagyjuk az egészet, nem érdekes a választói akarat, tárjuk szét a karunkat, és menjünk el másik irányba, foglalkozzunk más dolgokkal, ezt a kérdést úgysem lehet me goldani. Vagy: az új korszak szellemének megfelelően azt mondjuk, hogy igenis, mi az emberek oldalára állunk, és az emberek igazságérzetének megfelelően fogjuk a továbbiakban tenni a dolgunkat. És a Fidesz emellett döntött. Az új korszak egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a régi korszak szabályai és az emberek igazságérzete közötti konfliktusban az emberek igazságérzete mellé álltunk. Ezt a döntésünket szimbolizálja, ezt a döntésünket testesíti meg az a törvényjavaslat, amelyet Lázár János frakcióveze tő képviselőtársunk nyújtott be, és amely most itt fekszik a parlament asztalán. De túl azon, hogy az emberek akaratának és igazságérzetének oldalára álltunk, emellett bizony a józan ész is azt diktálta, hogy ezt a döntést hozzuk meg, merthogy az mégiscsak tarthatatlan - főleg az ország jelenlegi helyzetében , hogy sokan most is olyan végkielégítéseket vesznek, vettek fel az állami szférában, amekkora összegekért egyébként nagyon sokan ebben az országban hosszú évekig vagy akár évtizedekig is dolgozhatnak. Merthogy fel kell tennünk azt a kérdést - és akkor most nem akarnék hosszasan a hatalomból kipenderített miniszterek és államtitkárok végkielégítésével foglalkozni, mert személyeskedni a leginkább nem szeretnék, de azért arra felhívnám mindenkinek a figye lmét , hogy akik az előző 8 esztendőben miniszteri és államtitkári posztot tölthettek be, bizony nem a magyar történelem arany lapjaira kívánkozó korszakban voltak állami vezetők. És bizony, ha megnézzük, hogy 2002ben milyen állapotban vették át a szocia listák a kormányzást, és milyen állapotban adták át 2010ben, akkor azt látjuk, hogy nemhogy végkielégítést, illetve a távozás utáni többmilliós juttatásokat nem érdemlik meg ezek a miniszterek és államtitkárok, hanem bizony egyetlenegy dicsérő szóval sem illethetjük a teljesítményüket. Tudjuk azt, hogy aki 3 évnél tovább volt miniszter, az ugye, 6 havi juttatást kapott a távozása után, ez 6 611 400 forint. Mi értjük azt, hogy az egykori minisztereknek fájó pont az, hogy ezen összegek után, 2 millió forinto t levonva 4 611 400 forintot nem lehet zsebre tenni, hanem annak a 98 százalékát be kell fizetni a költségvetésbe. Bizonybizony! Vagy aki nem volt 3 évig miniszter, az is 3 305 700 forintot kapott a távozásakor, ez azt jelenti, hogy ha az Alkotmánybíróság döntése nyomán mi széttártuk volna a karunkat, és azt mondanánk, hogy rendben van, vigyék haza a végkielégítéseket, ez azt jelenti bizony, hogy 1 305 700 forint után most nem kellene a volt kormánytagoknak kifizetni a 98 százalékos adót. De ha megbocsátjá k nekünk a szocialista képviselőtársaink - főleg azok, akik az előző kormányban hosszú ideig államtitkári vagy miniszteri posztot töltöttek be , nem tudunk erre a személyes szempontra tekintettel lenni. Tehát igenis, mindenkinek be kell fizetni a 2 millió forint fölötti végkielégítésért a 98 százalékos különadót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy helyese - helyese főleg az ország jelenlegi helyzetében - az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank elbocsátott vezetői vagy vezető t isztségviselői közül hatan 30 millió forint fölötti végkielégítést tehetnek zsebre. Helyese? - ez a kérdés. Mi azt mondjuk, nem helyes, ezért benyújtottuk újra ezt az indítványunkat. Vannak, akik bírálják ezt az indítványt, akkor azt gondolom, hogy ők arr a az álláspontra helyezkednek, hogy helyes, ha a Magyar Fejlesztési Bank hat vezetője 30 millió forint fölötti végkielégítést vihet haza az
