Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1671 A múlt kedden, 2010. október 26án T/1445. szám alatt ben yújtottam a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló önálló képviselői indítványomat, T/1446. szám alatt az Alkotmánybíróság jogállásáról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló önálló képviselői indítványomat, valamint a következő n apirendi pontba tartozó, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását jelentő önálló képviselői indítványt. Ha megengedik, azzal kezdeném, hogy az elmúlt egy hétben ez a három kísérlet egy probléma megoldására széles körű társadalmi érdeklőd ést és vitát váltott ki. (18.10) Szeretném, úgy gondolom, nemcsak a magam, hanem képviselőtársaim, az ügyet támogató képviselőtársaim nevében megköszönni azokat a jó szándékú, akár jobbról, akár balról jövő kritikákat, véleményeket, észrevé teleket, tanácsokat, bírálatokat, amelyek megfogalmazódtak az alkotmánymódosítási szándékot és az Alkotmánybíróság jogállásának új típusú meghatározását illetően. Szeretném megköszönni ezeket az észrevételeket. Amennyiben a törvényjavaslat részletes vitájá ra is lehetőség nyílik, akkor ezeket az észrevételeket igyekszem majd akceptálni, és minél több képviselőtársamat, pártállástól függetlenül, megnyerni ennek az ügynek, mert úgy gondolom, hogy ez az ügy mindannyiunk közös ügye azért, mert 2010 tavaszán mind en választópolgár, aki részt vett a szavazáson, leadta a szavazatát, és ideküldött bennünket, függetlenül attól, hogy melyik pártra adta a voksát, egy olyan országra szavazott, amelyben változást szeretett volna. Ha megengedik, röviden a tényekről csak ann yit szeretnék mondani, hogy a szocialisták kormánya az elmúlt nyolc esztendőben olyan szabályokat vezetett be az állami cégek, állami intézmények működésében, amelyek rosszul működő gazdasági társaságok esetén is, az ország gazdasági helyzetében, a lakossá g ilyen szociális viszonyai között is megengedte és lehetővé tette, hogy horribilis, tíz- és százmilliós nagyságrendű végkielégítések kerüljenek kifizetésre. Ezzel szembesült a lakosság a BKVügy kapcsán 2009ben és 2010 elején, amikor is több politikai er ő konkrétan megfogalmazta azt a szándékát ígéret formájában, hogy ezeket a kifizetett pénzeket visszaszedi, hiszen az emberek igazságérzetét nagymértékben sértették ezek a kifizetések és ezek a döntések. Ha csak a Fideszt vesszük, 3 millióan szavaztak erre a konkrét programpontra, amelynek megvalósításába mi belefogtunk. Az első gazdasági akcióterv keretében az egyik leginkább támogatott, társadalmilag leginkább támogatott és elfogadott pontja volt az első gazdasági akciótervnek az a 98 százalékos különadókonstrukció, amely sajnos a múlt kedden az Alkotmánybíróság kontrollján elbukott, mint első megoldási kísérlet nem vezetett eredményre. Azonban azt gondolom, hogy a változás és a változtatás felelőssége, az elmúlt 20 év mint régi korszak és az új korszak k özötti különbség pontosan abban van, ezért, azt gondolom, minden parlamenti képviselőnek súlyos a felelőssége, hogy megpróbáljuk visszaadni az embereknek azt a hitet, hogy az a fajta hozzáállás, amit az elmúlt 20 esztendőben, a régi korszakban sok alkalomm al a törvényhozás képviselt, hogy széttette a karját: ezt mondta az Alkotmánybíróság, és sokan röhögve hazavitték a pénzt, legyen szó privatizációról, legyen szó morális vagy anyagi kárpótlásról, vagy legyen szó a végkielégítésekről, ez nem tartható állapo t. Akik elmentek szavazni, azok azt mondták, hogy nem ilyen országot akarnak. Olyan országot akarnak, ahol a döntéseknek van következménye, olyan országot akarnak, ahol nem azt mondja mindig a hatalom, a törvényhozás, a politika és a kormány, hogy hogyan n em lehet megoldani egy problémát, hanem megpróbálja megoldani ezt a problémát, természetesen jogállami keretek között. Fölhívnám a figyelmüket arra, minden kritikával ellentétben, minden fenyegető típusú kritikával ellentétben, hogy az új korszak, amit mi megpróbáltunk a választások után megnyitni, jogállami keretek között próbálta ezt a kérdést rendezni, hiszen az Alkotmánybíróság azt elfogadta, hogy az adóéven belüli visszafizetés, illetve a 98 százalékos különadó nem minősül visszaható hatálynak. Tehát m indent elkövetünk annak érdekében, hogy törvényes, alkotmányos és jogállami keretek között próbáljuk ezt a kérdést rendezni, ami nem könnyű, nem vitathatóan nem könnyű.
