Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Ferenczi Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a magyar mezőgazdasági beszállítók védelme érdekében?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1625 Ferenczi Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a magyar mezőgazdasági beszállítók védelme érdekében?” címmel ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Ferenczi Gábor képviselő ú r, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Mit kíván tenni a kormány a magyar mezőgazdasági beszállítók védelme érdekében?” címmel. Ferenczi Gábor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy hazánkat hét nagy, külföldi tulajdonú kereskedelmi lánc uralja: az angol Tesco, a svájci Spar, az osztrák Aldi, a francia Auchan, a holland Metro, a német Lidl és a szintén német Penny Market. A magya r kis- és középvállalkozások, a magyar gazdák és beszállítók sorsát a szívemen viselem, ezért 2010. július 13án levélben kerestem fel a fent említett cégeket, továbbá a magyar CBAt és a Coop üzletláncot. Levelemben többek között arra igyekeztem választ k apni, hogy az említett kereskedelmi láncok milyen szempontok alapján választják ki a beszállítókat, előnyt élvezneke a magyar beszállítók, valamint milyen arányban találhatók a polcaikon magyar termékek. Az Aldi, a Spar, a Penny Market és a Metro válaszra sem méltatott. Elmondható, hogy a legkorrektebb, lényegre törő válaszokat a két magyar üzletlánc, a CBA és a Coop adta. A külföldi cégek levele azonban ködösítéssel, mellébeszéléssel volt tele. Az elmúlt hónapokban több magyar mezőgazdasági beszállító ker esett fel, panaszt emelve a multinacionális kereskedelmi láncok szerződésszegései ellen. Álljon itt egy példa! Egy magyar beszállítónak szerződéses viszonya van egy külföldi tulajdonú áruházzal egy bizonyos mennyiségű áru leszállítására. A kereskedelmi lán c azonban rendre akkor veszi fel vele a kapcsolatot, amikor az áru szavatossági ideje pár nap múlva lejár, és a szerződésben foglalt árnál kevesebbet kínál érte. A vállalkozó vagy leszállítja így a terméket, vagy kidobhatja azt a kukába. A szerződésszegés tehát nyilvánvaló. Kérdezem, mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a multik saját magukra nézve is kötelező érvényűnek tekintsék a megkötött szerződéseket. Fontos kérdés továbbá a magyar termékek ügye. Az említett cégek polcain korántsem szerepel nek kielégítő mennyiségben magyar termékek. Z. Kárpát Dániel képviselőtársam korábban kifejtette, hogy a Jobbik élelmiszerkommandója több tucat különböző fajta “magyar termék” emblémájú élelmiszert talált áruházláncok polcait vizsgálva, amelyek hátoldalán a kínai, marokkói, perui származás szerepelt. A Tesco ez irányú kérdésemre így válaszolt: nagy segítség lenne számunkra, ha egy mindenki számára jól értelmezhető definíció megalkotását ön is támogatná a magyar termékekre, magyar vállalkozásokra vonatkozóa n. Ennek jegyében kérdezem, hogy kíváne a kormány jól használható és könnyen értelmezhető definíciót alkotni a magyar termékekre vonatkozóan. Ezzel elejét vehetnénk mindenféle élelmiszeripari hulladék magyar termékként történő eladásának. A végére pedig egy aktualitás; a kormány hangsúlyozta, hogy a válságadó áthárítása a vásárlókra nem lehetséges. A mai kiélezett árverseny miatt valóban nem valószínű, hogy a fogyasztókra hárítják majd át, az azonban sajnos elképzelhető, hogy a multik a válságadó miatt ke letkezett többletköltségeiket a magyar beszállítók nyakába sózzák. Kérdezem a kormányt, hogy gátat kíváne szabni a válságadó magyar beszállítókra történő esetleges áthárításának, kívánjae pontosan definiálni a magyar termék fogalmát, valamint számon kérie a multikon az általuk is aláírt szerződések betartását. Összefoglalva kérdezem tehát: mit kíván tenni a kormány a magyar mezőgazdasági beszállítók védelme érdekében? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
