Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hová tűnnek a magyar munkahelyek?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1619 ahogy teszik, egyeztetések sokasága nélkül, úgy, ahogy teszik, hogy számításba se veszik azt, hogy az emberek érdekét mennyire szolgálja ez, vagy éppen nem! Tudják, mire olyan büszkék? A kivetett bankadóra, amelynek kapcsán már tapasztalható, hogy szeptemb er hónapban áthárított költségekkel párosul a lakosság irányában, ugyanúgy a különadók tekintetében is ez mutatkozik meg. Magyarul versenyhátrányt okoznak azoknak a cégeknek, amelyek a globális piacon jelen vannak, és azt hiszik vagy akarják elhitetni máso kkal, hogy ezek a cégek nem hárítják tovább ezeket a terheket. Dehogynem! Vagy a beruházásaikat nem csinálják meg, vagy a fejlesztéseiket nem végzik el, vagy éppen a szolgáltatásaik árában vetítik vissza a lakosság felé mindezt, vagy csökkentik a foglalkoz tatottak számát, vagy csökkentik épp a foglalkoztatottak járandóságát. Vagy akár kombináltan teszik mindezt, úgy együtt. Azt gondolják, hogy ez az emberek érdekét szolgálja? Az, hogyha valami drágul, hogyha valami a foglalkoztatás csökkenéséhez vezet, a ju ttatások, a járandóságok csökkenéséhez vezet, az az emberek érdekét szolgálja? Hogyha a terhek áthárítását nem közvetlen formában, de az emberek felé irányozzák, az az emberek érdekét szolgálja? Ha az emberektől a személyes megtakarításaikat elveszik, és m eg sem tudják mondani, hogy hogyan kompenzálják, szándékuk sincs rá, ez az emberek érdekét szolgálja? Szóval azt szeretném kérdezni, államtitkár úr, hogy mindaz, amit tesznek akár a különadók tekintetében is, előzetes tanulmányok, egyeztetések sokasága nél kül gyakorlatilag hogyan képzelhető el, hogy tisztességgel tehető? Hogy a fejlesztések, a beruházások elmaradása mit hozhat a foglalkoztatás - idézőjelbe tett - “bővülésében”, tehát a csökkenése tekintetében? Hogyan akarnak így eleget tenni annak, hogy mon djuk, három és fél év múlva - a válságot megelőző több mint 4 millió fős foglalkoztatás ellenére - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) majd 4,5 millió legyen a foglalkoztatottak száma? Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét. (T aps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Köszönöm. Miután a képviselő úr nem újonc képviselő, ezért pontosan tudja, hogy az írásban benyújtott interpelláció szövegétől csak előzetes egyeztetés alapján térhet el annak ódiuma nélkül, hogy esetleg a k ormány tagja megtagadja a választ. (Gúr Nándor: Persze!) Úgyhogy miután az írásban benyújtott szövege eltért a szóbelitől, az államtitkár úr dönti el, hogy válaszolni kíváne a kérdésre. Parancsoljon! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államti tkár : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az ágazati különadók bevezetésére azért van szükség, hogy a kormány 2010ben képes legyen elérni a GDP arányában a 3,8 százalékos, 2011ben és azt követően pedig a 3 százalék alatti államháztartási hiánycélt. Ez azért fontos, mert ez a cél a 2010es költségvetés változatlansága esetén, amelyet még a szocialisták szavaztak meg, nem teljesülne. Ezt már sejtettük az első akcióterv megalkotása idején, s bizonyossá vált az utóbbi hetekben. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az ágazati különadó bevezetésével azoktól kér segítséget, akik olyan helyzetben vannak, hogy segíteni tudnak, akik a gazdasági válságban is, jövedelmező tevékenységük okán, képesek a közt erhek viselésére. Az ágazati különadó éppen ezért a jelentős nyereséget elérő vállalkozásokat terheli. Nem a sokat nyomorgatott lakosságot, nem az alacsony tőkeellátottságú, kiszolgáltatott hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat, tehát nem azokat, am elyeket az előző kormány látott teherviselő célcsoportnak. Képviselő úr attól félti az ágazati különadóval érintett vállalkozásokat, hogy versenyhátrányba kerülnek a többi globális szereplővel szemben, csökkentik a beruházásaikat, csökkentik a foglalkoztat ottak létszámát. Számomra nem világos, hogy milyen globális versenyhátrányba kerülnének Magyarországon azok a vállalkozások, amelyek csak itt szolgáltatnak, csak itt értékesítenek. A kiskereskedelmi társaságok üzletei Magyarországon vannak. A távközlési
