Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
157 A zárszámadás nem ad világos, egyértelmű képet az állam vagyonáról. Domokos elnök úr az expozéjában maga is tett erről említést. Csak elnagyoltan, mozaikokban tájékoztat róla a zársz ámadás. Például a 166 oldalas általános indokolása is csupán 10 oldalt szentel az állami vagyonmozgások, az állami vagyon állapotának ismertetésére. A valódiság elve akkor érvényesülne a zárszámadásban, ha azt leltár támasztaná alá. Ez egy ősrégi számvitel i elv, hogy a számvitel mint módszertani tudomány több mint 500 éves, és az akkori archív vagy ősszabályokban is a leltár mint minden számvitel legfontosabb dokumentuma már hangsúlyozást kapott. Ezt a zárszámadást leltár nem garantálja, és a naturálisan és értékben is felvett állami vagyonleltár hiánya miatt a még meglévő, még megmaradt állami vagyon bemutatása a beszámolóban közzétett adatoknak nem a hitelességét bizonyítja, hanem a hiteltelenségét támasztja alá. Pusztán a bevételi és a kiadási oldal tervtény adatainak összehasonlítása az, amivel a Számvevőszék elnöke szintén foglalkozott az expozéjában. (11.10) Tehát pusztán a bevételikiadási adatoknak a minősítésével nem lehet a vagyon év végi állapotát bemutatni, és nem lehet a vagyonváltozást feljegye zni, ismertetni, ami a számvitel legfontosabb feladata, mint említettem. Az állami vagyon év végi állapotáról a kormánynak többek között azért kellett volna nyilatkoznia, hogy az ország közvéleménye, az adófizető állampolgárok, a választópolgárok is láthas sák azt, hogy az államadósságunknak, ami mint tudjuk, horribilis méretű, ennek az államadósságnak mi a fedezete. Az úgynevezett rábízott vagyont illetően például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság 2009ben sem készített pontos és teljes körű va gyonnyilvántartást, vagyonregisztert, ahogy mondjuk a zsargonban. Például az általa közvetlenül kezelt termőföldek vagyonváltozása csak forintban összevontan van kimutatva, ami az Országgyűlés számára nem hordoz használható információkat. Sokkal több infor máció kellett volna erről, naturáliákban, részletekben is kimutatni az állami vagyon nagyságát és a változását. Jelentősen sérült - konkrét példát is mondok - a valódiság elve például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számviteli nyilvántar tásaiban, amint ezt a számvevőszéki jelentés megállapítja. Ezért a tárca pénzügyi beszámolójáról a Számvevőszék elutasító záradékot adott. Kérdés persze, hogy az egész zárszámadás elfogadása vagy elutasítása szempontjából ez a lényeges hiba, hogy tudniilli k egy tárcának a pénzügyi beszámolója elutasító záradékot kapott, nos, ez olyan lényeges hibae, hogy az egész zárszámadást emiatt el kellene utasítani. További probléma, hogy a nyolc kötetből álló zárszámadási csomag hatalmas terjedelmű adathalmazában sok a ballaszt, sok az információt nem hordozó, lényegtelennek is mondható adat, ezért nem érvényesül a lényegesség számviteli elve. A mintegy 800 központi költségvetési szerv könyvviteli mérlegadatait - köztük az eszközök értékét például - a zárszámadás össz evontan közli, ami gyakorlatilag semmire nem használható, hiszen nincs információtartalma a felhasználó, akár a parlament, akár mások, bankok, adóhivatal és más érdekeltek számára. A fejezeti kötetekben... - egyet magammal hoztam ezek közül, sajnos az egés zet nem tudnám magammal hozni, hiszen nyolc kötet van, aminek az összsúlya 9 kiló, ezeket nem lehet már cipelni magunkkal. Tehát a fejezeti kötetekben az indokolások általában rendkívül hosszúak, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium például 262 oldalas, a z Akadémia 172 oldalas szöveges beszámolót készített, ami meglehetősen hosszú. Fontos információk viszont hiányoznak, emiatt például - amint azt a kisebbségi vélemények hangsúlyozzák, és én magam is hangsúlyoztam - az állam vagyoni helyzetét nem lehet átte kinteni. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozom, hogy a lényegességnek a kritériuma: a hatályos törvényeink szerint is és a szakma nemzetközi sztenderdjei szerint is lényeges az az információ,
