Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1541 Köszönöm. Megadom a szót Gyüre Cs aba jobbikos képviselő úrnak. DR. GYÜRE CSABA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Amikor beterjesztődött ez a törvényjavaslat ide a tisztelt Ház elé, akkor örültem, hogy végre egy olyan törvényj avaslat, ami abszolút szakmai, és nem politikai vita fog zajlani itt a Házban ezzel kapcsolatban, de hát sajnos úgy látom - ezt más frakció is szóvá tette , hogy behozza a politikát, és nyilván mi is fogjuk érinteni bizonyos részekben, bár ez tiszta jogi kérdés és szakmai kérdés kellene hogy legyen. De a politikai vetületéről inkább majd egy kétperces hozzászólást fogok kérni, hogy az itt felvetődött dolgokra válaszoljak, ami eddig elhangzott. Miért is van szükség erre az új törvényre, erre a jogalkotási t örvényre? Egyáltalán miért is volt szükség rá? A szocializmus évtizedeiben már felmerült a vége felé az az igény, hogy szülessen egy jogszabály a jogalkotásról. Nagyon jellemző a dátum, az 1987. évi XI. törvény az, amely végül is megszületett és a jogalkot ásról szóló törvényt bevezette, és 1988. január 1jével lépett hatályba a törvény. Miért is volt erre akkoriban szükség? Azért, mert a szocialista jogrendszer idején egy központosított hatalom volt, és magának a parlamentnek, a népképviseletnek, a népszuve renitásnak nagyon minimális jelentőséget tulajdonítottak, és igyekeztek a parlamenti törvényhozás lehetőségét a minimálisra szorítani. És mi volt? Rendeleti jogalkotás volt ebben az időszakban, tulajdonképpen a törvényeknek kevés volt a száma, és nagyon cs ekély volt a jelentősége. Ezt bizonyítja az is, hogy 1987ben a XI. törvény volt a jogalkotásról szóló törvény, annak ellenére, hogy decemberben fogadták el, év végén, és ez még csak a XI. sorszámot viselte. Nyilván 1987. év végén már érződött a rendszervá ltás szele, illetve az, hogy a magyar társadalomban igény van a jogállamiságra, igény van arra, hogy egy demokratikus jogrend alapján új rendet építsünk fel ebben az országban. Miért is volt rossz a régi? Mert rossz volt a rendeleti jogalkotás, ez egyértel mű, illetve az, hogy korábban gyakorlatilag nem is voltak meghatározva a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szervezetek egyértelműen, és ez hatalmas jogbizonytalanságot idézett elő Magyarországon. Ha nem gondolunk másra, néhány nappal vagy egykét héttel ez előtt emlékeztünk a Hortobágyra kitelepítettekre. Aki végignézte az ezzel kapcsolatos dokumentumfilmet, abból is egyértelműen megállapítható volt, hogy például a hortobágyi kitelepítéseknek semmilyen jogszabályi háttere nem volt, és mégis, a végrehajtói ha talom egy nem létező törvény, nem létező jogszabály alapján lépett föl, és bizonyos szankciókat és családok életét sújtó végrehajtást foganatosított ellenük, mindenféle jogszabályi felhatalmazás nélkül. Egyértelmű volt, hogy ha egy demokratikus köztársaság ban akarunk élni jogállami körülmények között, akkor szükség van erre a jogalkotási törvényre. Ezért is született meg 1987. év végével a jogalkotásról szóló törvény. Egyértelműen meghatározza már a preambuluma is, hogy miért volt ennek jelentősége: hogy a demokrácia kiteljesedését szolgálja a jogrendszer egysége és áttekinthetősége. Ezek voltak azok a legalapvetőbb célok, ami miatt ez megalkotásra került. Egyértelmű, hogy ez a törvény 1987ben tökéletesen eleget tett az akkori elvárásoknak, és ez alapján má r fel lehetett építeni a jogállamiság alappilléreit, és ez alapján a jogalkotás, ami a legfontosabb része az új demokráciának, már megfelelő keretek között tudott működni. Azonban, mint ahogy annyi minden változott, például az alkotmányt is számtalanszor k ellett módosítani, a jogalkotásról szóló törvényre is ez várt. Elsődlegesen miért is? A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a törvényerejűrendeletalkotási joga megszűnt, tanácsok helyett önkormányzatok lettek, és mindez, az élet változásai, illetve a társada lmi rendnek is a változásai ’8990ben bekövetkeztek, ezek mind módosítást indukáltak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, míg ezek a módosítások odáig jutottak, hogy már nem felelt meg a jogalkotásról szóló törvény annak az elvárásnak, a mai jogállamiságba ve tett hitnek. Éppen ezért az Alkotmánybíróság a 121/2009. (XII.17.) határozatával a jogalkotásról szóló törvényt hatályon kívül helyezte 2010. december 31i hatállyal.