Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 26 (39. szám) - Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
1386 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Ezért nem tudtuk támogatni ezt a törvénytervezetet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A gazdasági bizottság következik. Megadom a szót elsőként Kupcsok Lajos képviselő úrnak, aki a bizottsági tö bbségi álláspontot képviseli. DR. KUPCSOK LAJOS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvénycsomag a kormány programjával összhangban egy új gazdasági ren dszer kialakításának második és legfontosabb lépéseként a magyarországi adórendszer versenyképességének megteremtéséhez szükséges intézkedéseket foglalja magában. Tartalmazza az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadórendszer bevezetését, a jövő nemzedé k felnevelését vállaló családok terheinek mérséklése érdekében minden gyermekre kiterjedő családi kedvezmény bevezetését. A hazai vállalkozások segítése érdekében a különböző adónemeket, közterheket érintően jelentős könnyítéseket, egyszerűsítéseket javaso l. Az adóztatás összetett hatású eszköz a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának, mértékét, módszerét, az egész rendszerét az elérni kívánt kormányzati célok együttesében lehet és kell megítélni. A kormány programja világos: a magyar gazdaság talpra állí tása érdekében egy olyan új gazdasági rendszer kialakítása, amely javítja Magyarország versenyképességét, megalapozza a hosszú távon fenntartható egyensúly melletti növekedést, megteremti a jövőbe vetett hitre támaszkodó demográfiai fejlődés feltételeit. E hhez elengedhetetlen a hazai vállalkozások, elsősorban a kkvk helyzetbe hozása, a munkahelyteremtésben és a munkavállalásban való érdekeltség erősítése, a jövő nemzedéket nevelő családok terheinek mérséklése. Az adócsomagot teljes egészében, rövidebb és h osszabb távú összes előnyét súlyozva, e célok összességéhez viszonyítva kell értékelni. A társadalomban és a bizottságban többségi egyetértés van a jelenleg működő adórendszer hiányosságainak, kezelhetetlen bonyolultságának felismerésében. Különösen a haza i személyi jövedelemadóztatás rendszere vált már áttekinthetetlenné a bevezetése óta szinte követhetetlen toldozgatás következtében. A jövedelmek egy részének összevonása, ezekre két kulcs alkalmazása, más jövedelmek külön kulcsok szerinti adóztatása az ad ófizetők többsége számára érthetetlenül bonyolult, az adóterhelés szintje túlzottan magas. Mindez az adózók jelentős részét arra ösztönzi, hogy jövedelmeiket az alacsonyabb adómérték alá tartozóként mutassák ki vagy eltitkolják. A világban számos országban az egy adókulcs bevezetésével sikerrel működik a miénknél jóval egyszerűbb és mértékét tekintve jóval alacsonyabb terhelést jelentő adórendszer. Ez így nem mehet tovább! A kormány beterjesztett javaslatai olyan változást indítanak el az adó rendszerben, amely mérsékli a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit, a lehető legegyszerűbbé teszi az adózással együtt járó kötelezettségek teljesítését, az adóterheket úgy csoportosítja át, hogy a reálisan várható bérnövekedés mellett senki nem jár rosszabbul, sőt a munkájuk jövedelméből gyermekeiket eltartók egyértelműen jobban járnak. Csak a legfontosabbakat hangsúlyozva. Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése valamennyi jövedelemre, valamint a járulékmentes béren kívüli juttatások széles köre növeli a munkavállalók felhasználható jövedelmét, ami keresletet, megtakarításokat generál. Növeli a bejelentett munkavállalási hajlandóságot, ami fehéríti a gazdaságot; csökkenti az élőmunka terhelését, ami növeli a kis- és középvállalkozások mozgásterét, segíti a munkahelyteremtést. Az arányos, egykulcsos adó révén jelentősen egyszerűbbé válik az adózás. A minden gyermekre kiterjedő családi adóalapkedvezmény összességében mintegy 145 milliárd forinttal javítja a gyermekes családok helyzetét, elősegítve a gyermekvállalást. Összességében a velünk lényegében azonos adóversenyhelyzetben lévő országokhoz képest javul hazánk pozíciója. Jó eséllyel segítik a foglalkoztatást az egyes pénzbeli és nem pénzbeli, kedvezményes béren kívüli juttatások, az úgynevezett kafetériajuttatások, amelyek után
