Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
1318 Nos, ha már itt tartunk a nyugdíjrendszer problémáinál, még egy dologra mindenképp szeretnék reagálni, hogy melyik rendszer is a jó: a magánnyugdíjrendszer vagy pedig az állami nyugdíjrendszer. (19.20) Azt kell mondjam, hogy min d a kettőnek vannak előnyei és vannak hátrányai. A magánnyugdíjrendszernek nyilvánvalóan előnye az egyéni számlavezetés, ami nincs meg az állami nyugdíjrendszerben. Ezért szeretnénk, ha erre javaslatot tennének, hogy végre lássuk: ez megtörténik. És melyik a veszélyesebb? Sajnos mind a kettő összedőlhet. Összedőlhet a magánnyugdíjrendszer, hiszen gyakorlatilag befektetői alapon működik, és ha a részvények elértéktelenednek vagy ha a kincstárjegy elértéktelenedik, akkor bizony nem fogják tudni kifizetni a ny ugdíjakat. De mennyire bízhatunk az állami rendszerben? Gyakorlatilag semmivel sem jobban. És miért? Amiről már beszéltem: a demográfiai viszonyaink miatt. Engedjék meg, hogy egypár sort felidézzek Pokol Béla egyik írásából, amiből a múlt héten is idéztem. Most csak egyetlenegy hosszú mondatot emelnék ki belőle, azt, amely a nyugdíjrendszerre vonatkozik. Ez egyébként a cigányság demográfiai helyzetéről szól, de megszívlelendő a nyugdíjasok számára is. Így szól: “A drámai helyzet abban áll - és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba , hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnnek, miközben az egykori többs égi társadalom - most rólunk van szó - nyugdíjasai számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása.” Mit jelent ez számszerűen? Csak a saját példámat hozom elő: elméletileg 27 év múlva, 65 évesen nyugdíjba fogok vonulni. Akkor az én nyugdíjamat gyako rlatilag egy harmadakkora munkavállalói társadalomnak kell megtermelnie, mint a jelenlegi rendszerben. El tudják képzelni, ez hogyan fog működni? Ilyenkor mondom azt, hogy a magánnyugdíjrendszer pozitív oldalait, méghozzá a befektetői oldalait is figyelemb e lehet venni, és azt be kellene vezetni az állami rendszerbe, mert ne adj’ isten - nagyon nem szeretném, hogy így legyen - lehet, hogy az indiai és a kínai részvények felfutó árfolyama fogja majd jelenteni a nyugdíjat a magyar társadalom számára 27 vagy 3 0 év múlva. Látom, hogy az időm lejárt, de higgyék el, mindez pontosan rámutat arra, hogy micsoda problémával állunk szemben, és egyáltalán nem lehet biztos benne ma egy ember, hogy 202530 év múlva milyen nyugdíja lesz, egyáltalán meg tude a nyugdíjából élni. Ezért kérjük nyomatékosan a kormányt és a kormánypártokat, hogy minél gyorsabban vizsgálják meg ezt a kérdést, és határozott kézzel nyúljanak hozzá, és lássunk egy komoly, valódi törvénytervezetet a szemünk előtt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak . (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy egy kicsit halkabban beszélgessenek. Több mint száz határozathozatal vár ránk, és közben bejelentkezett két hozzászóló. Elsőké nt megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először is szeretnék gratulálni Selmeczi Gabriellának, hiszen neki egyedül sikerült az, ami négy parlamenti pártnak nem, elérte azt, hogy az M SZP kivonuljon az ülésteremből. (Taps.) Mindezt tették azért, mert nem álltak fel akkor, amikor a Döbrögitörvénycsomagnál a Fidesz leszűkítette a választási lehetőségeket, nem álltak fel akkor, amikor a médiát teljes mértékben elfoglalta a Fidesz. Megláts zik, hogy hol vannak a hangsúlyos pontok az egyes pártok politikájában. Rátérve a vitára: KDNPs képviselőtársamtól hallottuk, a fiatalok nem látják biztosan, hogy lesze nyugdíjuk. Sajnos, ez így van, én magam sem látom, és nagyon hasonló számlával
