Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1292 Egyetlen számítás szerint lehetne úgy is mondani, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer a mai, rosszul működő hatékonyságával lényegében egyhavi nyugd íjbefizetést vesz el az emberektől, több mint egyhavi befizetésbe kerül a magyar állampolgároknak az, hogy magánnyugdíjpénztári rendszerben működtetik a nyugdíjukat. Ez egy igazságtalan rendszer, annak idején nem kérdezték meg az ebbe belekerült állampolg árok nagy részét, hogy kívánnake ebben a magánnyugdíjpénztári rendszerben működni, avagy sem. Tehát az az előterjesztés, amely most a Ház előtt van, amely visszaadja az állampolgároknak azt a jogát, hogy eldöntsék, hogy a saját nyugdíjukat ebben a rendsz erben vagy egy hatékonyabb rendszerben kívánják működtetni, mindenképpen a Magyar Országgyűlés támogatását kell hogy élvezze. Sok érv elhangzott egyébként ezen túl is, lényegében - itt főleg a szocialista képviselőtársaimnak mondanám - az elmúlt időszakban egyébként ezzel kapcsolatban két törvény is elfogadásra került a parlamentben az önök beterjesztésében. Egyrészt már korábban az 52 év felettiek részére ezt engedélyezték, tehát pontosan látszódott korábban is, hogy ez a rendszer nem működik jól, különben nem tették volna ezt meg korábban, és ahogy az előterjesztő említette, sajnálatos módon egyébként másfél évvel ezelőtt megpróbálták a magánnyugdíjpénztári vagyon nagy részét egy ügyes húzással átadni a menedzsment tagjainak. Ha ez akkor sikerült volna, a kkor ma sajnos nem lenne miről tárgyalni az Országgyűlésben, ugyanis az emberek elmúlt 12 évben befizetett pénze a rendelkezési jog szerint átkerült volna azokhoz a menedzsmentekhez, amelyek jól látható módon egyébként érdekeltek ennek a rendszernek a fenn tartásában. Jó néhány más érv is elhangzott, többek között az, hogy valóban van az egész nyugdíjpénztári rendszernek olyan eleme, amely kidolgozást érdemel, vagy jobb megtárgyalást igényel. A mostani döntés viszont arról szól - és ebben mondom, nagy többsé get kapott a bizottságban az előterjesztés , hogy adjuk vissza az embereknek azt a jogát, hogy szabadon döntsék el, hol kívánják a jövendőbeli nyugdíjukat fialtatni, hova kívánják ezt a pénzt fektetni: egy ma rosszul működő magánnyugdíjpénztári rendszerb e, vagy pedig az elmúlt évek alapján kimondható, hogy ehhez képest viszonylag jól működő állami nyugdíjpénztári rendszerben. És valóban, végezetül azt ki kell azért emelni, hogy látszott a bizottságban, hogy a legtöbb frakció egyébként támogatta ezt, illet ve azoknál is, akik nem támogatták, megfogalmazódott, hogy nem a jelenlegi rendszert kívánják fenntartani, hanem csak bizonyos kérdésekre még nem kaptak választ. Összességében csak az az álláspont nehezen méltányolható, akik azt mondják, hogy ez a rendszer maradjon úgy fönn, ahogy van, mert ez a rendszer nem jó, ez a rendszer pénzt vesz el az emberektől. Aki ezt mondja ma, az csak a magánnyugdíjpénztári menedzsmentek érdekeit védi. Ennek tükrében a bizottság - még egyszer mondom - 21 igen szavazattal, 5 ne m szavazat ellenében, nagy többséggel támogatta az előterjesztést, és erre kéri a parlamentet is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A gazdasági bizottság kisebbségi véleményét Kovács Tibor képviselő ú r ismerteti. KOVÁCS TIBOR , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét Szatmáry Kristóf korrigálásával kell kezdenem, ugyanis azok a képviselő k, akik nem támogatták a javaslat általános vitáját, azt fogalmazták meg, hogy a jelenlegi pénztártörvénnyel kapcsolatban vannak olyan elemek, amelyek módosításra szorulnak, de nyilvánvalóan egy 1012 éve működő rendszer működési tapasztalatai alapján van mit korrigálni. Tehát nem azt mondtuk, hogy elutasítanánk vagy elfogadhatatlannak tartanánk a jelenlegi rendszert, sőt ennek az ellenkezőjét állítottuk. Ismét az történt, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy nagyon fontos, több száz milliárd forintot érintő törvényjavaslat úgy kerül a Ház elé, hogy a kormány, hogy kikerülje az egyeztetési kötelezettségét, ezért képviselői önálló indítvány formájában nyújtja azt be a Háznak.
