Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - Kovács Tibor és Puch László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hogyan kívánja megvédeni az embereket a különadó továbbhárításától?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1245 Látszólag az adóemelés csak azokat a nagyvállalatokat, energia- és telefontársaságokat, áruházláncokat érinti, amelye k komoly nyereséget realizáltak. Ne legyen senkinek illúziója: a törvényi garanciák hiányában ezek a vállalatok továbbhárítják a fogyasztókra ezeket az adóterheket, miután semmilyen jogszabályi akadálya a dolognak nincs. A különadó végső soron nagyságrendi leg azonos, minthogyha ezekben az ágazatokban az áfát 25ről 27 százalékra emelték volna, tehát ténylegesen, a hatást tekintve egy mindenki által fizetett adónak kell tekinteni a befizetett adót. A korábbi nyilatkozatokban az áthárítás veszélyét a távkö zlési szektorban például, de az áruházláncok esetében is a gyilkos árversenyre hivatkozva tették lehetetlenné vagy mondják lehetetlennek a kormányzat képviselői. Persze, akkor megfogalmazódik a kérdés, hogy azokban a szektorokban, ahol gyilkos árverseny va n, hogyan keletkezik extraprofit, amit most a kormányzat meg kíván adóztatni, vagy ha nincs gyilkos árverseny, akkor miből gondolják, hogy a korábbiaknak megfelelően ezek a társaságok ne háríthatnák át ezeket a terheket a fogyasztókra. Mindezekre tekintett el kérdezem tisztelt államtitkár urat: rendelkezneke egyáltalában bármilyen konkrét elképzeléssel az adóteher továbbhárításának megakadályozására? Kérem, mutassa be azokat a konkrét intézkedéseket, amelyekkel meg kívánják akadályozni, hogy a fogyasztók és a beszállítók viseljék ezeket az adóterheket. Várom megnyugtató válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kövér László) : Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Ha figyelmesen nézik a kormány lépéseit, akkor jól látható, hogy itt az adórendszer jelentős szerkezeti átalakításáról van szó, amely két alapelvre épül. Az egyik alapelv a kölcsönös felelősségvállalás, é ppen ezért az ágazati különadók a jelentős nyereséget elérő vállalkozásokat terhelik. Azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a válság során is jelentős profitot tudtak felhalmozni, most joggal várhatja el az ország, hogy átvállalják a teherviselést. (14.10) A másik alapelv a felelős társadalom és a felelős kormányzás, amelyik engedi maximálisan kibontani az emberek és a vállalkozások képességeit. Ezt szolgálja többek között az arányos, egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó. Felelős ez a kormányzás, mert amenn yiben az adórendszer nem bünteti a szorgalmas, munka- és családszerető embereket, akkor ezzel nemcsak az érintett adófizetők, de az egész nemzet is jól jár. A válságadók esetében egy szabályozott és tervezett bevezetésről van szó, amelyre az önök által fel előtlenül hátrahagyott 500 milliárdos költségvetési lyuk miatt van szükség. Azt is mondhatnám a válságadó kapcsán, hogy önök a “válságadók”. Ezek a válságadók korlátozott időtartamra, három évre szólnak, és ez alatt az idő alatt az arányos, egykulcsos adó , a társasági adó csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése, az üzleti környezet javítása megteremtik a nagyobb gazdasági növekedés feltételeit, így már nem lesz szükség 2012 után a válságadókra. És kérdésére röviden válaszolva. Úgy gondolom, négy ok m iatt nem hárítják át az érintett vállalatok a fogyasztókra a válságadót. Egyrészt a verseny miatt. Mi valóban hiszünk a nyílt és szabad versenyben, amit nem torzítanak el sem monopóliumok, sem a korrupció, mint az önök kormányzása idején. (Dr. Vadai Ágnes: Naaa!) Én természetesen megértem, hogy önök, akik a versenytorzító, korrupciós, vagy nevezzük így: szocialista piacgazdaságba süllyesztették az országot, nem bíznak a versenyben. Mi viszont olyan kereteket teremtünk a versenynek, amelyekben sem a monopóli umoknak, sem a korrupciónak nincs helye.
