Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1231 ELNÖK (dr. Kövér László) : Tájékoztatom önöket, hogy Ivády Gábor 2010. október 21étől a Lehet Más a Politika képviselőcsoportjából kilépett, így független képviselőként folytatja munkáját. (Taps a Jobbik soraiból.) Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja a 2010. október 25étől 27éig tartó ülésnapokra Selmeczi Gabriella képviselő asszonyt, az LMP képviselőcsoportja Szabó Timea képviselő asszonyt, Vágó Gábor képviselő urat, Szilágyi László képviselő urat, az MSZP képviselőcsoportja Gúr Nándor képviselő urat frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a Jobbik részéről: “Az állami tulajdon magánosításának tanulságai az Ajkai Timföldgyár privatizációjának tükrében” címme l. Megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A vörösiszapkatasztrófa bekövetkeztének teljes hátterét még nem ismerjük, de az így is számos tanulsággal szolgál, és teendőket ha tároz meg többek között a privatizáció felülvizsgálata kérdésében is. A hazai magánosítás - az állam rossz tulajdonos - hamis általánosítás jegyében zajlott le, a közérdeket semmibe vevő módon, a külföldi befektetők és a húsos fazék közelében lévő kipróbál t elvtársak érdekei szerint. Teljes iparágak kerültek külföldi befektetők tulajdonába, akikről hamar kiderült, hogy valójában csak piacot vásároltak a saját termékeiknek; a hazai tulajdonosok pedig döntően a szükséges kapcsolati tőkével rendelkező előző re ndszer nómenklatúrájából kerültek ki, a klasszikus gyurcsányi megfogalmazás szerint a “jókor voltam jó helyen” kiválasztódás alapján. Ők aztán jobb esetben valamilyen szinten tovább működtették a megvásárolt, pontosabban: megkapott termelő üzemeket, rossza bb esetben továbbadták ingatlanhasznosítóknak, a termelést leállítva. Az Ajkai Timföldgyár esetében az állam valóban rossz tulajdonosként, pontosabban: felelőtlen eladóként járt el. A jó elvtársi, tulajdonosi kör a céget bagóért, a becsült értékének 0,6 sz ázalékáért, 10 millió forintért kapta meg, a szükséges környezetvédelmi kármentesítésre való hivatkozással. Azt is mondhatjuk, hogy az állam nevében eljárók valójában a környezetvédelmi veszélyt privatizálták. A bökkenő csak az, hogy az új tulajdonosok pri vatizációs ajánlatát tulajdonképpen el kellett volna utasítani, mivel a környezetvédelmi kötelezettségvállalás kérdésében eltértek a pályázati kiírástól. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának 1999ben készült jelentése ennek felelőseit is megnevezi, az állami alumíniumipari cégeket tömörítő Hungalu igazgatóságát jelölve meg. És micsoda véletlen: az igazgatóság elnöke az a Bakonyi Árpád volt, aki a vállalatcsoport magánosítása után annak a MAL Zrt.nek lett a résztulajdonosa, amely ilyen kedvezően jutott hozzá a z ajkai gyárhoz. Így zárult be egy tipikus magyar privatizációs kör - természetesen minden személyi következmény nélkül. Az ügy sürgetően veti fel az állami vagyon eltűnésének, a magánosításnak a vizsgálatát. A Fidesz ezt egyértelműen vállalta a választáso k előtt közzétett 40 kormányzati intézkedés 8. pontjaként.
