Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 20 (37. szám) - A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1108 vagyonkezelési díjat, akkor nagyságrendileg 40 milliárd forint jön ki éve s szinten, és akkor még nem történt semmi. Akkor még nem produkáltak hozamot, nem dolgoztak jól, még nem gyarapították a pénztártagok befizetett forintjait, akkor még csak az történt, hogy ők vannak, léteznek, működnek, és ezt az évi 40 milliárd forintot a z állampolgárok pénzéből - akik befizetik ezeket a tagdíjakat - elteszik, illetve felhasználják ezt a 40 milliárd forintot. Ezzel szemben az állami rendszer jóval olcsóbb, és ne felejtsük el, hogy az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer ráadásul mé g végez egy szolgáltatást is pluszban, nyugdíjat folyósít. A magánnyugdíjpénztárak még nem folyósítanak nyugdíjat, márpedig a tevékenységnek ez a legköltségesebb része. Tehát úgy működik 2 százalékon a nyugdíjbiztosító ma Magyarországon, hogy nyugdíjat is folyósít, embereket alkalmaz, tehát ez a legköltségesebb része a dolognak, ezt tegyük hozzá, mert akkor így már megint más színben tűnnek fel ezek a nagyon magas működési költségek. Beszéljünk egy kicsit a biztonságról, a hozamokról! Azt hadd említsem meg, hogy bármilyen újságot, tévét, rádiót néztem vagy hallgattam a napokban, akkor független elemzők legalábbis szkeptikusak a magánnyugdíjpénztárakkal szemben, és azt mondják, hogy minimum nem hozták, nem teljesítették az elvárásokat, de hát ennél sokkal árn yaltabb elemzéseket is olvashatunk, hallhatunk, nézhetünk, ami arról szól, hogy komoly veszteségeket szenvedtek el a magánnyugdíjpénztárak, tehát a tagok. Ennek egyik oka a gazdasági válság, de hát ez egy veszély, továbbra is fennmaradt ez a veszély, a gaz dasági válság. Az állam az, az állami nyugdíjbiztosító az, amely ezeket a gazdasági válságokat ki tudja védeni, mert egy erős állam, egy modern állam ezeket ki tudja védeni, garantálni tudja a nyugdíjak folyósítását és a nyugdíjak értékét, értékállóságát. Tehát az állami, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer amellett, hogy olcsó, maximum 2 százalékos működési költséggel dolgozik, még biztonságot garantál, értéket garantál a nyugdíjasoknak. Ezzel szemben a magánnyugdíjbiztosító pénztárak rendkívül drágán dolgoznak, magas működési költségekkel, és semmilyen biztonsági elemet nem látok a működésükben, rendkívül kockázatos. Engedjék meg, hogy pár szót szóljak a szolgáltatási tartalomról! Az 1997. évi törvény igazából homá lyban hagyta azt a kérdést, hogy a magánnyugdíjpénztárak majdan folyósítsanake özvegyi nyugdíjat, árvaellátást vagy rokkantsági nyugdíjat. Úgy oldotta meg ezt az akkori parlament - választások előtt álltunk , hogy elfogadott a parlament egy országgyűlési határozatot, hogy ezt úgy kell érteni, hogy igen, majd a magánnyugdíjbiztosító pénztárak folyósítsanak rokkantsági nyugdíjat, özvegyi ellátást, árvaellátást. De tudjuk, hogy az országgyűlési határozat nem jogforrás, és a törvény, amit előtte 23 nappal f ogadtak el, viszont nem tartalmazza ezt, ezért a magánnyugdíjpénztárak úgy értelmezik, hogy nekik ezt a szolgáltatást nem kell ellátni. Tehát most valaki úgy lép át a magánnyugdíjpénztárba, hogy ha esetleg időközben megrokkan, vagy árvaellátásra, özvegyi e llátásra jogosult, akkor visszatessékelik az állami nyugdíjrendszerbe, és azt mondják, hogy én mosom kezeimet, majd az állam helytáll, és majd az állami nyugdíjrendszer, szociális ellátórendszer gondoskodik rólad, ha megrokkansz vagy árvaellátásra vagy jog osult. (10.50) Én ezt is helytelennek tartom. Az sem való, hogy működik egy rendszer, amely bizton tudja, hogy minden hónapban kapja a forintokat, bizton tudja, hogy minden hónapban súlyos működési költségeket számolhat el, bármi van, és ezért cserébe igaz ából kockázatot nem vállal. Tehát ez nincs rendjén. Ezen változtatni kell ugyanúgy, mint ahogy a kötelező jellegen. Még egypár szóval hadd reagáljak a felvetésekre! Ha az Európai Unió jogát valaki alaposan megnézi és elolvassa, akkor azt tapasztalja, azt l áthatja, olvashatja, hogy a szociális rendszerek nemzeti hatáskörbe tartoznak. A nyugdíjrendszer mint olyan, szintén nemzeti hatáskörbe tartozik. Tehát az Európai Unió véleményt formálhat, véleménye lehet a dologról, de a nyugdíjrendszert és az állami nyug díjrendszernek azt a részét, amely szintén része az állami nyugdíjrendszernek, csak valami útonmódon úgy hívjuk, hogy magánnyugdíjpénztár, tévedés ne essék, ez azért az állami
