Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1074 Hangsúlyozni szeretném, megismételve az á ltalános vita lezárásakor mondottakat, hogy a bioüzemanyagtörvény nem kapcsolódik közvetlenül az általános megújuló energia témához s a cselekvési tervhez. Ezt egyébként a Jávor Benedek képviselő úr által korábban felvetettekre is mondom. Ezt igazolja, ha megnézzük a bioüzemanyagokra vonatkozó EUszabályozások és az ennek nyomán született hazai rendelkezések történetét is. Ez a történet, mint többször elmondtuk, nem a most honosításra kerülő két irányelvvel kezdődött, hanem kifejezetten és csak a bioüzeman yagok közlekedési használatáról szóló 2003/30/EK irányelvvel. (17.30) Az irányelv rendelkezéseit 2005ig a jövedéki adóról szóló törvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó kormányrendelettel vettük át. A törvényi és rendeleti szabályozások folyamatos vál toztatása eredményeként fokozatosan közelítettünk a 2010re kitűzött energiatartalom szerinti 5,75 százalékos célhoz. A bioüzemanyagok szabályozását 2009ben lényegesen módosítottuk, és a kezdeti jövedékiadókedvezménnyel történő ösztönzést felváltotta a b ekeverési kötelezettség előírása, amely mára elérte a 4,8 térfogatszázalékot, ami az energiatartalom szerint - emlékezetem szerint - 3,8 százalék. Az elmondottak alapján látszik, hogy egy önálló, következetesen fejlesztett szabályozási terület továbbvitelé ről van szó. Az üzemanyagok és bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumaira vonatkozó uniós szabályozás közzététele is megelőzte még a cselekvési terv formanyomtatványának az elkészítését is. A megújuló energiák vonatkozásában a nemzeti célszámok tagállam onként eltérnek, az országok gazdasági teljesítőképességeitől és a megújuló energiapotenciáltól függően. Magyarországra vonatkozóan ez 13 százalék, amin belül lehetőség van az ország adottságaihoz igazodó, minden szempontból optimális, úgynevezett energiam ix meghatározására. Ezzel szemben a közlekedési megújuló energia tekintetében az európai uniós előírás minden tagállamra egységesen 10 százalékot irányoz elő. Az már most látszik, hogy az első generációs, kukoricából, repcéből és más terményből előállított bioüzemanyagok benzinbe és gázolajba történő bekeverése révén legfeljebb 7 százalékos megújuló használat érhető el a gépjárműparkunk adottságai miatt. A további 3 százalékról más úton kell gondoskodni, várhatóan 20162017től kezdődően. A második generáci ós, úgynevezett cellulózalapú bioüzemanyagok piacra jutása, új, pirolízis útján előállított üzemanyagok megjelenése, a biogáz használata, az elektromos autók és villamos vontatás után elszámolható megújuló energia, a kiotói jegyzőkönyv szerinti tiszta fejl esztési mechanizmusok alkalmazása fog lehetőséget teremteni a hiányzó százalékok teljesítéséhez. A felsorolt megoldások többsége azonban még fejlesztési stádiumban van, jelenleg tehát nagyon szűk a közlekedési megújuló energiamixre a játéktér. Ezt a nemzet i cselekvési terv sem fogja tudni feloldani, ezt őszintén meg kell mondani, így nem ellentmondásos és nem logikátlan megítélésünk szerint a közlekedési megújuló energiák használatának önálló szabályozása. Varga Géza képviselőtársam az általános vita során is, és most is hangsúlyozta a bio, illetve az agro szó használatát. Itt is elhangzott, hogy a Közösség technikai és jogszabályi szóhasználatában a bioüzemanyag kifejezés elfogadott, így a hazai jogalkotásban is ezt vette át a jogalkotó. Én készséggel elfog adom, hogy az agro szó használata is ismert a magyar köznyelvben, bár meg kell hogy mondjam, hogy szofisztikai problémákat ez korában is okozott, mert amikor az agronómusról vagy a mezőgazdászról beszélünk, akkor a következő lépésben felmerül az, hogy miér t az agro kifejezést használjuk, amikor a tartalmára nézve van magyar kifejezés is. Én úgy gondolom, hogy ez nem az Európai Unió - hogy mondjam - szolgai kiszolgálása vagy szervilis kihasználása, egyszerűen egy praktikumot jelent. Ha van az Európai Unió ta gállamaiban egy elfogadott szóhasználat, és mi mást kezdünk el alkalmazni, akkor minden egyes esetben végig kell magyarázni a többi tagországnak, hogy mi mit értünk az alatt, amit leírtunk a szabályozásban. A ma elmondott, ha a képviselő úr megengedi, hogy … Elnézést, van időkeretem, elnök úr? (Jelzésre:) Nincs, köszönöm szépen. Amit ma elmondott a képviselő úr, ahhoz még egy megjegyzést szíveskedjen megengedni. A bioüzemanyag előállítására felhasznált biomassza akkor minősül
