Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MILE LAJOS (LMP):
1065 Világos az is, hogy a külkereskedelem korlátozása - EUtagságunk okán - kényes kérdés, és óvatos, hozzáértő kezet igényel minden hazai jogalkotási beavatkozás. A külkereskedelmi engedélyezési hat ósági eljárásokban alkalmazandó bírságolás lehetőségének törvényi megteremtése alapvetően fontos lépés. Nemcsak uniós szemüvegen keresztül, hanem a nemzeti érdekeket szem előtt tartva is lényeges kérdésről van szó. A külkereskedelem minden kis szegletében azt láthatjuk, hogy a hatósági felügyelet, ellenőrzés és szankcionálás a biztonsági és minőségbiztosítási prioritások szem előtt tartásában igenis éppen a növekvő szerepvállalás irányába kell hogy mutasson. A Jobbik véleménye szerint a feladott nemzeti szu verenitás mást, többet követelne meg, mint a jelen szerény javaslat által is érintett hatósági hatáskör. Egy erős állam külkereskedelmi viszonyokat szabályozó hatósága esetén nem is lehet kérdés sem a bírság, sem mondjuk, a hatóság birtokába jutott adatok - természetesen az alkotmány, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között történő - kezelése, összességében mégis üdvözöljük ezt a javaslatot, mint említettem az elején, mert a hatósági jogkörök erősítése, felértékelése irányába mutat. Felmerül viszont a kérdés, hogy ha egy egységes jogalkotói koncepció jár a tisztelt előterjesztők fejében, annak törvényi megjelenítésére miért nem kerítettek módot a jelen javaslat keretében, és m iért csak a kormány által a törvényhozás háta mögött, származékos jogalkotói hatáskörben megalkotásra kerülő kormányrendeletnek ágyaznak meg. Technikai részletszabályokat nyilván nem célszerű törvényben szabályozni, ám az előttünk fekvő javaslat mégsem tes z többet, mint lehetőséget ad a kormánynak egy újabb kérdés szabályozására a törvényhozói garanciák köréből kivont jogalkotás útján. Szintén érdemes megjegyezni, hogy a javaslat 3. §a - az új 140/B. § - a szankció alkalmazásának törvényi megteremtésével é s majd az azt minden bizonnyal kibontó, számunkra láthatatlan kormányrendelettel ismét a jogrendszer széttöredezése felé mutat. A speciális államigazgatási hatósági eljárások körében egy újabb helyen jelenik majd meg szankció, egy újabb divergáló mechanizm us születik, ahelyett, hogy a hasonló pénzbírságolási, közigazgatási hatósági aktusok szabályozását összefogni, minél kevesebb helyen szabályozni, a közös ismérveket vesszőnyalábba kötni igyekeznének, ebbe tűzve bele az állam hatalmi státusának kétfejű bár dját. A kormánypártoknak megvan az a kényelmes parlamenti többségük, ami az apró, félreeső, divergáló szabályozások helyett a korábbi széttöredezett államigazgatási hatósági eljárások és szankciók összefogására, egységesebb újrakodifikálására is lehetősége t biztosít. A Jobbik véleménye szerint ebbe az irányba, vagyis az érdemi, távlatokba is tekintő jogalkotás felé kellene elindulni. Ebben mi is partnerek tudnánk lenni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖ K (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Mile Lajos képviselő úr következik, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elén k terjesztett T/1322. számú törvényjavaslatot a Lehet Más a Politika frakciója támogatni fogja. Most nem mondanám végig még egyszer ezt a hosszadalmas címet, gyakorlatilag - mint ahogy többször elhangzott - a 2004. évi XXIX. törvény módosítására irányul, a zon belül is a 140. § bővítését, módosítását jelenti. Támogatjuk ezt a javaslatot többek között azért, ami már szintén elhangzott, mert egy jogharmonizációs lépésről van szó. Ez mindenféleképpen üdvözlendő. Ha nem lenne formális kényszer a harmonizációra, akkor is üdvös lenne ezt a lépést megtenni, akár önálló kezdeményezésként is, hiszen a Lehet Más a Politika azért támogatja, mert tartalmilag is egyetért a megfogalmazott céllal és a jogszabály irányával. Hiszen amikor az áruk, szolgáltatások, anyagi
