Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1055 dokumentumban, három kötelező normában fog most már szerepelni a jo galkotás szabályozása, és ez a három törvény elég erős bástya ahhoz, hogy a jogalkotás szakszerű és valóban a társadalmi, a civil kontroll bevonásával történjen. Ezért a megértésüket kérem, amikor egy koncepció mentén mi azt javasoljuk, hogy az önök által felvetett problémák inkább a jogalkotási törvénybe kerüljenek, és az alkotmányt mentesítsük a részletszabályoktól, csak a fő alkotmányos garanciákat jelentő szabályok kerüljenek az alkotmányba. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor, csak hogy rögzítsü k, miben van viszont vita közöttünk: tehát amivel egyetértünk, az természetesen az, hogy nagyon régóta szükség lett volna olyan törvényre, amelyik korrekt módon szabályozza azt, hogy az állampolgárok közösségei miként folyhatnak bele helyi rendeletek vagy éppen törvények előkészítésébe. Szomorú, hogy az előző ciklusban arra volt kedv és energia, hogy a különböző gazdasági lobbicsoportok nyomulásának ágyazzanak meg. Azt, hogy önök például a lobbitörvényt kikukázzák, azt gondolom, üdvözölni kell. Ugyanakkor a zt lássuk világosan, önök is, amikor ellenzékben voltak, számtalan alkalommal felháborodtak és felszólaltak azért, hogy az akkori kormány, az akkori többség egyeztetések nélkül tol át a parlamenten különböző törvényjavaslatokat. Ez a gyakorlat már csak azé rt sem ismeretlen az önök számára, mert ezt önök is hétről hétre kedvvel csinálják. A különbség, ugyebár, a két dolog között az, hogy benne vane az alkotmányban vagy sem, hogy vane alkotmányjogi, közjogi relevanciája az ilyen egyeztetési szabályok megsze gésének vagy nem. Erről beszélünk, és még valamiről: lehet, hogy önök jó szándékkal idetesznek egy törvényt, a mi javaslatainkkal, mondjuk, ezt még javítjuk is a jövő héten, azután fordul a kocka, és lehet, hogy éppen egy aktuális többségnek ez a törvény n em tetszik. Ha ugyanakkor megágyaztunk a társadalmi részvételnek, az állampolgári nézetegyeztetésnek az alkotmányban, akkor legalábbis megkötöttük a törvényhozónak ebben a tekintetben a kezét. De mondom, amit én szeretnék a problémában kihangsúlyozni, és a miben vita van közöttünk, az LMP azt szeretné, hogy a különböző nézetegyeztetési folyamatok felrúgásának, amire számos példát láttunk az elmúlt húsz évben, legyen alkotmányjogi következménye, ne csupán egy törvény legyen, amit így vagy úgy (Az elnök jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ki lehet játszani következmények nélkül. Köszönöm. (16.00) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a tisztelt Házat, hogy az első vitaszakaszban kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita első szakaszát lezárom. Egyben megnyitom a részletes vita második szakaszát a 9., 10., 14. és 16. pontokra. Megkérdezem, kíváne valaki ezekkel kapcsolatban, a részletes vita szabályainak megfel elően felszólalni. (Jelzésre:) Bárándy Gergely képviselő úr kért szót, az MSZP soraiból. Képviselő úr, parancsoljon! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Olyannyira betartom a figyelmeztetést, hogy mondom is rögtön, hogy a 10. és a 14. aj ánlási pontban szereplő módosító indítványunkhoz kívánok hozzászólni.
