Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP):
1042 sok ilyen tanulmány készült, sőt az előző kormányok többször próbálkoztak ennek nekiveselkedni, sajnos úgy érzem, hogy együttműködésre nem számíthattunk az önök részéről. Én azt gondolom, hogy ennek a törvénynek az igazi célja az, hogy a megyében működő állami szerveket politikailag kézi vezérlésre tudják állítani; ebben határoz nám meg ennek a célját. A szabályozás technikájával kapcsolatosan két olyan dolgot szeretnék fölvetni - itt egy önálló törvényben kívánják szabályozni, eléggé eklektikus emiatt aztán ez a törvény. Választhattak volna egy más utat, a meglévő szabályozási re ndszerbe illesztve is át lehetett volna alakítani ezeket a szabályokat. Másrészt engem egy kicsit meglepett a kormányhivatali elnevezés ügye, hiszen ez egyébként a központi államigazgatási szervek tekintetében már egy lefoglalt fogalom volt, ezen azért érd emes lenne elgondolkodni. Nyilvánvaló, hogy ennek a szabályozásnak az egyik legfontosabb része, és úgy látom, hogy a leginkább vitatott része az, hogy e szervezet vezetőjének önök egy politikust gondolnak, egy politikust képzelnek. Én maximálisan egyetérte k egyébként Gőgös Zoltán képviselőtársammal, én magam is úgy érzem, hogy a leendő hivatalvezetők jelentős része itt ül, legfeljebb Lamperth Mónika képviselő asszonnyal mi hiányoljuk, hogy Somogyból egy képviselő sincs itt, és tanácstalanok vagyunk (Dr. Lam perth Mónika: Kormánypárti.) - kormánypárti képviselő, hogy ott vajon mi lesz a helyzet. Egy szó mint száz, én azt hiszem, hogy ez a szabályozás gyenge pontja, érzékeny pontja, ugyanakkor a lényegi pontja, mert ezen keresztül, ezen politikuson keresztül ak arják önök politikailag irányítani ezeket az államigazgatási szerveket a megyében. Ha szétnézek ebben a teremben, azért úgy gondolom, ülünk itt egypáran olyanok, akik még emlékeznek az 1990et követő időszakra, amikor köztársasági megbízott működött a régi óban, és megyei hivatalvezető működött a megyében. És arra is emlékszünk, hogy ez egy ilyen bokacsattogtatós, főispán úr - szó szerint , hajlongós időszak volt, amely aztán hamarosan bohózattá változott át. Hála istennek, teszem hozzá, mert a mai modern v ilág azért nem ezeket a formákat és nem ezeket a tartalmakat igényli, de egy biztos, hogy abban az időszakban is az volt a cél, hogy ott a politikai megbízottak vegyék kézbe az állami szervek életét. Ez egy helytelen dolog, helytelen, hogy egy központi kor mányzati politikai teljhatalmat valaki ott helyben így képviselje. Erre nincs szükség, ezt egy szakember, egy hivatalvezető is el tudná látni. Azt már nem is értem, hogy háromszintű a vezetés, merthogy van a kormányhivatal vezetője, aki majd politikus lesz , és ezenkívül van a főigazgató meg annak a helyettese. Azt már végképp nem értem, és itt megint kilóg egy kicsit a lóláb, hogy már a főigazgatóval szemben sem vagyunk igazából finnyásak, bizony az ő iskolai végzettségével kapcsolatos elvárások is meglehet ősen laposak. Csupán annyi van meghatározva, hogy felsőfokú végzettség és bármilyen vezetői gyakorlat elegendő. Ha jól számolom, akkor a megyékben több mint ezerfős hivatali konglomerátum jön létre, rettentően bonyolult szakigazgatási szervekkel, amelyek t ekintetében - és itt osztom Gőgös Zoltán képviselőtársam felvetését - látjuk azt, hogy milyen szervezetek kerülnek ebbe a hivatali rendszerbe, de azt nem értjük, hogy miért azok, és mások miért nem, és néhány miért kerül be. Valóban, a Mezőgazdasági és Vid ékfejlesztési Hivatal esetében ezeket az Európai Unió által támasztott kritériumokat mindenképpen érdemes lenne megfontolni annak érdekében, hogy a működőképességet fenn tudjuk tartani. Még fölvethetnénk különböző szervezeteket, hogy azok vajon miért nem t artoznak ebbe a rendszerbe, holott tartozhatnának, mint például a Kincstár, de itt már szóba kerültek az okmányirodák vagy az építési hatóságok is. (15.00) Tehát mindenképpen érdekes lenne ezeket is végiggondolni, és válaszokat adni, hogy miért igen, avagy miért nem, vagyis hogy melyek a rendezőelvek e tekintetben. Nyilvánvaló, hogy ezen szervezetek esetében érdemes lenne egy alapos, feladat- és hatásköröket érintő átgondolás annak érdekében, hogy egy hatékonyabb együttműködést ki tudjanak alakítani. A külö nböző szervezetek jogállása, azt gondolom, hogy egy kényes kérdés, és úgy érzem, hogy a szabályozás nem teljesen pontos. Néha úgy érzem, hogy szakigazgatási szervként működnek, néha
