Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHMIDT CSABA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
1005 úgy fogalmazott meg, hogy itt gyakorlatilag a hajléktalanokkal kapcsolatos probléma kezeléséről lenne szó. (12.00) Úgy gondoljuk, hogy ez alapvetően egy szociális kérdés, alapvetően Budapestet, illetve a nagyvárosokat érinti. Most a helyha tósági választások után történetesen itt, Budapesten is új fővárosi vezetés állt fel. Egészen biztos vagyok benne, hogy van olyan lehetőség, olyan eszköz az új vezetés kezében, amely ezt a kérdést hathatósan, emberhez méltóan tudja rendezni. Azt tudjuk, ho gy a rendszerben pénz van elég, viszont az elosztás rendszere rendkívüli módon nem hatékony. Tehát nyilvánvalóan ezt az elosztási rendszert kellene először is felülvizsgálni, megoldást találni arra, hogy hogyan lehet hajléktalan embertársaink fölé hajlékot biztosítani, vagy bármilyen módon az ő lakhatásukat megoldani, és utána lehetne bármilyen további szankcióban gondolkodni akkor, ha a közterületet valaki nem úgy használja, mint annak az alaprendeltetése lenne. Az egyik képviselőtársam az önkormányzati és területfejlesztési bizottság ülésén kikarikírozta ezt a javaslatot, és olyan eseteket mondott, amikor valóban a jelenleg benyújtott törvényjavaslat szerint szankcionálható lenne majd a közterület használata, egészen odáig elmenve, hogy egy babakocsiban al vó csecsemő is a felsorolás szerint nem megfelelően használja a közterületet. Tehát nyilvánvalóan ez a megoldás nem lehet jó erre a problémára. Azon belül az, hogy csak belterületi közterületet jelent a szabályozás, ez pedig különösen aggályos meglátásunk szerint, hiszen pontosan Budapesten tudjuk, hogy a Budapest környéki, a Buda környéki erdők nyaranta megtelnek hajléktalanokkal, ami pedig külterületi erdőket, közterületeket jelent. Semmiképpen nem gondoljuk, hogy ez megoldás lenne, hogy a városok belterü letéből kiűzzük őket a külterületi parkerdőkbe. Köszönöm szépen a szót, a további észrevételeimet pedig a rendes felszólalásomban gondolom elmondani. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Továbbmegyünk a fenntartható fejlődés bizottsága előadójának hozzászólásához, ötperces időkeretben - Schmidt Csaba képviselő úr! SCHMIDT CSABA , a fenntartható fejlődés bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fenntartható fejlődé s bizottsága megtárgyalta a területfejlesztésről, területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság 13 igen szavaz attal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. A bizottság tagjai a vita során teljes mértékben egyetértettek azzal, hogy az elektronikus közműnyilvántartás létrehozására, valamint az építésügyi monitoringrendszer kormányz ati nyilvántartására szükség van. A bizottság kiemelten fontosnak tartja a közhiteles közműtérképek elektronikus hozzáférésének a biztosítását, kiemelve, hogy a közhitelesség kiemelten fontos, hiszen olyan nyilvántartások, amelyek nem pontosak, nem szolgál ják a települések, illetve a közműcégek, a lakosok érdekeit. A fenntartható fejlődést szolgálják ezek a javaslatok, hiszen a közhiteles közműnyilvántartások segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a leghatékonyabb beruházások megvalósítására kerüljön sor. Ráadásu l elkerülhetővé teszik a baleseteket, amelyeket az államtitkár úr is említett felszólalásában, amelyek különböző építési beruházások, felújítások során előfordultak az elmúlt években. Ezek a balesetek alapvetően környezetvédelmi kockázatot is rejtenek magu kban, hiszen környezetszennyezés is előfordulhat egyegy ilyen baleset során. Ezért közérdeknek tartjuk ennek a közhiteles nyilvántartásnak a létrehozását. A központi rendszer kiépítése alapvetően véleményünk szerint elsősorban a kistelepüléseknek nyújt na gy segítséget, hiszen a nagyvárosok vonatkozásában ilyen közhiteles nyilvántartások már
