Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Az afganisztáni békemissziós küldetés közben elhunyt magyar katonák haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
11 Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Bennünket, magyarokat szoktak azzal vádolni, hog y csodavárók vagyunk, hogy illúziókat kergetünk, hogy délibábos vágyálmaink vannak, hogy csak lelkesedni tudunk, de a kitartó munka nem kenyerünk. Sőt, időnként a saját magyar politikai vezetésünk is szokott efféléket szórni a fejünkre, mondván, nem akarun k szembenézni a realitásokkal, ezért a magyarok elutasítják - legalábbis többségük elutasítja - a változtatásokat és a reformokat. (13.20) Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy Magyarországon én ma semmi ilyesmit nem tapasztalok, se csodavárást, se illúziókergetést, se délibábos álmodozást. Annál inkább látok józan derűlátást, mértéktartó reménykedést és reális, életszerű elvárásokat. Ezért engedjék meg, hogy köszönetet mondjak, mert köszönettel tartozunk a választóknak, hogy száz nappal a választás ok után még mindig kitartanak a mellett a politika mellett, amelynek a végrehajtására felhatalmaztak bennünket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma Magyarországon közmegegyezés áll fenn, mindenki tudja, hogy nyolc év lejtmenet után némi időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és ahhoz is idő kell, hogy onnan aztán feljebb léphessünk. Magyarországon ma mindenki tudja, mit jelent az ország újjáépítése. Először is el kell takarítani a romokat, és le kell rakni az új alapokat. Száz nap alatt Magyarország rengeteg munkát végzett, és komoly erőfeszítéseket tett. Nagy eredmény, hogy az új alap már létezik; de mindannyian tudjuk, hogy hol van még a beköltözés az új épületbe. Egyetlen biztató jelre kellő szerénységgel hadd hívjam fel a fi gyelmüket: a világ országait versenyképességi rangsorba szokták rendezni. A legutóbbi ilyen rangsorban Magyarország az 58. helyről az 52. helyre visszakapaszkodott. A hangsúly a visszakapaszkodás szón van, ugyanis 2002ben hazánk a világ versenyképességi r angsorában az első 30ban volt. Szeretnénk, ha 2014ben újra az első 30ban lehetne. (Taps a kormánypártok soraiban.) Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az itt ülő pártoknak és minden olyan országgyűlési képviselőnek, aki részese volt a közös munkának. Szeretném megköszönni, hogy az elmúlt száz napban hozzászólásaikkal, javaslataikkal s időnként indítványaikkal is formálták a közös munkát. Száz nap eltelte jó alkalom ahhoz, hogy köszönetet mondjak azoknak, akik kidolgozták és támogatták az indítványokat, és jó alkalom, hogy köszönetet mondjak azoknak, akik hosszasan és megfontolandó érvekkel vitatták ezeket a javaslatokat. Felfogásom szerint mindenki a maga módján hozzájárult a közös eredményekhez, amelyeket az új Országgyűlés már teljesített. Ez az Orszá ggyűlés elmondhatja magáról, hogy ez a cselekvés parlamentje; talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb parlamentje. Végül is 55 törvényt fogadtunk el. A kormány nyári munkájának velejét is az adta, hogy ezt a re ngeteg törvényt, amit itt közösen megalkottunk, útjára segítse, végrehajtsa. Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak a meghozott törvények száma, de azok súlya és jelentősége is fontos. Ez az igazi siker. Nemcsak sok változást vittünk véghez, hanem olyan változ ásokat is, amelyek másoknak hosszú éveken keresztül nem sikerültek, sőt vannak olyanok is, amelyekkel húsz éven keresztül sikertelenül birkózott a magyar parlament. Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpra állítását. A nyár végére most már jól látható, Magyarország ma már másképpen működik, Magyarország ma már más rendszer szerint működik, mint korábban, azokban az években, amikor nem tudtunk előrelépni. Természetesnek veszem és a dolgok természetéből következőnek találom, ho gy a régi rend hívei nem osztoznak az új rend iránti elkötelezettségünkben és lelkesedésünkben. Ez érthető, hiszen ők a régi rendet védik, azt a régi rendet, amelynek mélyreható megváltoztatásáról döntöttek a magyar választópolgárok. De remélem, hogy a rég i rend hívei - akik itt ülnek a Házban - szintén nem veszik zokon, hogy mi pedig teljesítjük a feladatot és elvégezzük azt a munkát, amivel megbíztak az emberek. Elvégezzük azt a munkát, amelyet a kétharmados forradalommal ránk testáltak a választópolgárok . Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy ennek szellemében dolgoztunk a nyáron. Az utolsó parlamenti ülés július 22én volt, azóta 53 nap telt el. Engedjék meg, hogy felsoroljam, mik azok a