Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MICHL JÓZSEF, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1221 (12.20) Nem hagyhatják abba azok ezt a szép munkát, akik eddig is tették, végezték - tehát azok a civil szervezetek, iskolák, kö zösségek , mert nem helyettük kíván majd ez a magyarság háza cselekedni, hanem mellettük, őket segítve kíván dolgozni. Tehát azokra nagyonnagyon számítunk, akik eddig is részt vettek ebben a magyart magyarral történő megismertetésben. Tata polgá rmestereként én is kiemelt feladatomnak tekintettem és tekintem ezt a feladatot, Felvidéken is, Erdélyben is van testvértelepülésünk: Szőgyén és Szováta, de a csángóföldi Pusztinával ugyanúgy, ahogy Magyarkanizsával vagy a kárpátaljai Aknaszlatinával is sz oros barátságot, kapcsolatot ápolunk. Egy példát szeretnék csak kiemelni a Szőgyénnel való kapcsolatunkban: minden esztendőben egy olyan anyanyelvi versenyt szervezünk és rendezünk a szőgyéni magyar iskolában tanuló magyar gyerekeknek, akik egész évben kés zülnek erre az anyanyelvi versenyre, és a verseny végeztével a győztes csapatot mindig egy hétig Tatán látjuk vendégül. Vagyis az a gondolat, ami szintén felmerült a határozati javaslat indoklásában, hogy a határon túli magyar gyerekeket is hozzuk az anyao rszágba, ők is részt vehessenek a barátkozás másik oldalán is, ebben szintén soksok példát találhatunk. Ennek a továbbépítésére, az eddigi gyakorlat továbbépítésére, megerősítésére szolgál ez a most benyújtott parlamenti határozattervezet. Az a javaslata, hogy azt a szép munkát, ami elindult, fűzzük még szorosabbá, tegyük még teljesebbé, és ami talán még fontosabb, adjunk hozzá soksok segítséget a kormány, az állam részéről. Az iskolai megemlékezéseket, az emléknapokra szervezett programokat segítendő szü kség van a jelenleginél sokkal komolyabb háttérre, szellemi munícióra, támogatásra. Ezek a megemlékezések ne csak rutinból történjenek, mert ez valóban nagy veszélye egyegy bevezetett szép alkalomnak, emléknapnak, ne megszokásból történjenek, hanem a gyer mekek életkorához mérten, de a lehető legmagasabb színvonalon kerüljenek megrendezésre. Nincs szörnyűbb egy olyan megemlékezésnél, egy olyan ünnepségnél, amelyet valóban csak azért teljesít valaki, hogy kipipálhassa, hogy rendben van, ezt is elvégeztük, és még arról is elfeledkezik, hogy a Himnuszt elénekeljék az ünnepségen. A kirándulások sokkal nagyobb eséllyel szerveződhetnek meg a külhoni magyar területekre ezzel a segítséggel, hiszen valóban egyrészt az anyagiak nagyban akadályozták sokaknál, hogy ez m egvalósulhasson, másrészt pedig az a - finoman fogalmazva - kevés ismeret, amely néhány pedagógusban sajnos még mindig megvan. De azt a célt, hogy lakva lehet megismerni egymást, ezt a célt szolgálná valóban ezeknek a határon túli kirándulásoknak a még nag yobb számban történő megszervezése. Minden gyermek, ha az érettségiig egyszer legalább egy hetet eltölt határon túli magyar vidéken, városban, településen, s főleg akkor, ha ott családnál él, családnál lakik, nem pedig valamelyik szállodában, akkor valóban olyan élménnyel térhet haza, amely egyrészt arra szolgál, hogy oda újra visszamenjen. Mert rádöbben, hogy Európában a Kárpátmedence annyi kincset tartalmaz, hogy egész életére elegendő lesz, hogy azt végigjárja, megismerje, és nem lesz szüksége a cifra p alotákat nézegetni a különböző nyugateurópai országokban, merthogy az ember ismerete, a közelsége és a barátsága lesz az, ami vissza fogja vonzani azokra a tájakra. A magyarság háza felállításával szintén régi adósságot törleszthetünk. Szükséges a Magyar Tudományos Akadémia mellett egy praktikusan, gyakorlatiasan segítő módszertani intézmény. Természetes, hogy a Tudományos Akadémia ezt a feladatot nem tudja elvégezni. Abban tud segíteni, hogy végre méltó és minél mélyebb tudományos megalapozottsággal keres i a gyökereinket, segít bennünket minél jobban elmélyülni abban a tudományban, amely a magyarság ősrégi tudását és a magyarság eredetét kutatja, de szükség van arra is, hogy ez mellett egy praktikusan, gyakorlatiasan segítő intézmény létrejöjjön. Az oktatá si és közművelődési feladatok mellett személy szerint nagyon fontosnak tartom, és erre vonatkozóan nyújtottam be én is egy módosító indítványt, hogy az anyanyelv ápolása és az anyanyelv oktatásának segítése a határon túli területeken szintén bekerüljön ebb e a feladatkörbe. És a
