Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
562 az állapotot kifogásolja, ami tizenvalahány éven keresztül volt, hogy az ellenzék képes volt jelöltet állítani, de nem volt képes választani. Én akkor is bent ültem ebben a bizottságban, amikor a Hornkormány idején négy ellenzéki képviselő volt a jelölőbizottságban és két darab kormánypárti, annak ellenére, hogy a két kormánypárti között az Országgyűlés 72 százalék a állt, és a négy ellenzéki között összesen 28 százalék volt. (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Tehát új törvény, új helyzet, nem egyedül a Fidesz, a kormányoldal tud Alkotmánybíróságot létrehozni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok sor aiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra Lamperth Mónika képviselő asszonynak adom meg a szót az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő asszony, parancsoljon! DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépe n, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rubovszky képviselő úr azt mondta, hogy új helyzet, új törvény. Én ezt kiegészítem azzal, hogy új helyzet, új törvény, új álláspont. Ugyanis önök, amikor ellenzékben voltak, akkor nagyon szerették ezt a szabályt, ezt az ellenzéki vétójogot nagyon szerették, és éltek is vele. Abban, hogy ez a törvény a gyakorlatban nem tudott jól működni, az önök felelőssége nagyon vaskosan benne van. Ami pedig azt a kritikát illeti, amit a képviselő úr elmondott, hogy én az előző, már elf ogadott alkotmánymódosításról és törvénymódosításról beszéltem, ez kétségtelen, hiszen az alapozza meg az álláspontunkat. Ezt a levezetést azért voltam kénytelen elmondani, és nemcsak a jegyzőkönyv számára, hanem a nyilvánosságnak is, hogy akik figyelemmel kísérik az Országgyűlés munkáját, akiknek fontos az, hogy az alkotmánybírók valóban pártpolitikai befolyástól mentesen végezhessék a munkájukat - és ennek a gyökere azért persze a megválasztás módjában van , azok lássák és értsék, hogy nincsen alkotmányo s garancia. És nemcsak az a garancia, ami a korábban hatályos törvényben volt, hogy a jelölésnél kvázi vétójoga van az ellenzéknek, hanem lehetett volna más alkotmányos garanciát is beépíteni, ami nem írja fölül a kétharmados többség döntési kompetenciáját . Senki nem vitatja azt, hogy demokratikus választásokon a mostani kormánykoalíció, a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel rendelkezik, ezt senki nem vonja kétségbe. Mindösszesen mi arra keresünk megoldást, hogyan lehetne ehhez a döntési kompetenciához a jelölés folyamatában olyan garanciális elemeket megfogalmazni az alkotmányban, ami kielégíti azt az igényt, amit nemcsak az ellenzéki frakciók, hanem Sólyom köztársasági elnök úr is megfogalmazott. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Schi ffer András tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most ugyancsak kétperces hozzászólásra GaudiNagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót a Jobbik képviselőcsoportjából. Képviselő úr, parancsoljon! DR. GAUDINAGY TAMÁS (J obbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Rubovszky képviselőtársunk nagyon megnyugtatott, bevallom őszintén, mert álmatlan éjszakáim voltak eddig amiatt, hogy a Fidesz valójában tényleg egyedül befolyásolhatja az alkotmány sorsát Magyarországon, de most már megt udtuk, egy óriási fék és ellensúly jelentkezik a KDNP személyében. (Derültség az ellenzék soraiban.) Úgyhogy ezzel mindjárt az alkotmányosság olyan garanciáit látjuk megvalósulni (Taps az ellenzék soraiban.) , hogy nem hiszem, egyáltalán kelle bármilyen má s jogi eszközt keresnünk az alkotmány igen széles nemzetközi tárházában, hogy megfelelő ellensúlyt találjunk.