Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 28 (18. szám) - Zagyva György Gyula (Jobbik) - a külügyminiszterhez - “Kiszabadulhatnak-e a hat év óta terrorban tartott temerini fiúk?” címmel - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
245 NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mit csinál a magyar kormány? - ez lett volna a kérd ése, hadd mondjam el akkor én a képviselő úr helyett a kérdését! (Derültség a Fidesz soraiból.) Három dolgot szeretnék leszögezni a válasz keretében, és röviden ezt megindokolni, képviselő úr. (14.50) Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar k ormány nem vitatja Szerbia eljárásának a jogszerűségét ebben a kérdésben. Másodszor, méltányosnak és indokoltnak tartom azt, hogy ezt a kérdést parlamenti képviselők fölvetik, az elmúlt években mi is folyamatosan fölvetettük ezt a kérdést. Harmadsorban ped ig szeretném leszögezni, hogy a kormány kiemelt figyelmet szentel az elkövetkezendő időszakban a temerini fiatalok szabadulásának, a temerini fiatalok ügyének. Miért nem vitatjuk az eljárás jogszerűségét? Először is szögezzük le, hogy a temerini fiatalok - Máriás István, Illés Zsolt, Szakáll Zoltán, Uracs József, Horváth Árpád urak - szörnyű bűncselekményt követtek el. Nem vitatjuk a szerb hatóságok és a szerb igazságszolgáltatás eljárásának a függetlenségét, és tudomásul kell vennünk azt is, hogy miután ki merítették az összes hazai jogorvoslati lehetőséget, nemzetközi jogorvoslati lehetőségeik is kimerültek azzal, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egyértelműen helyben hagyta a szerb bíróság döntését. Ugyanakkor miért tartom méltányosnak és indokoltnak a kérdés fölvetését? Először is azért, tisztelt képviselő úr, mert 2009. július 9én, tehát bő egy évvel ezelőtt egy civil mozgalom kegyelmi kérvényt nyújtott be a szerb köztársasági elnöknek, és több ezer vajdasági magyar honfitársunk támogatta meg ezt a szerbiai kegyelmi kérvényt, ennek az eljárási folyamata zajlik. Másodszor azért tartom indokoltnak, mert a 61 év büntetés tagadhatatlanul olyan mértékben elrettentő célzatú volt, hogy ahhoz a társadalmi helyzethez képest, ami 2004. június 24én volt Szerbi ában, amikor megkezdték a büntetésüket a fiatalok, az eltelt időszakban bekövetkezett változásokat indokolt egy ilyen kegyelmi kérvény elbírálásánál figyelembe venni. Indokolt, mert látványosan visszaestek az interetnikus incidensek az elmúlt időszakban, é s látványosan javult a szerbiai hatóságok hozzáállása az ilyen interetnikus típusú konfliktusok kezeléséhez, belügyminiszter, kisebbségügyi miniszter adott esetben határozottan fellép. És valóban, attól sem lehet eltekinteni, amit ön különösen hangsúlyozot t, képviselő úr, hogy a fogva tartás körülményeit belső és nemzetközi jogszabályok is előírják Szerbia számára, amit tiszteletben kell tartsanak. Azért fordítunk tehát kiemelt figyelmet a fiatalok ügyére, mert először is bízunk abban, hogy a kegyelmi kérvé ny pozitív elbírálásban részesül. Meggyőződésünk, hogy ez a döntés Szerbia részéről kifejezetten jótékonyan hatna a magyarszerb együttélésre, és ezáltal, mivel stabilizálná a szerbiai belső helyzetet, jótékonyan hatna a magyar társadalom magatartására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szerbia európai integrációját illetően. Szeretném jelezni, hogy a csendes diplomácia teljes eszköztárát Magyarország igénybe veszi ezen célok elérése érdekében. Ahogy ezt kinyilvánította Marton yi János a meghallgatása alkalmával, úgy ebben a szellemben járt el belgrádi látogatása alkalmával is, és minden eredményről (Az elnök ismét csenget.) és részeredményről be fogunk számolni a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárt ok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a választ, szigorúan egy percben, és tényleg szigorú leszek mostantól. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) :
