Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - HARRACH PÉTER (KDNP):
18 illetve szeretném megosztani azokat a gondokat is, amelyeket a ko rmány általában a kárenyhítés és a károk mérséklése tekintetében megörökölt. Mindenekelőtt az agrárkárenyhítési alap szolgálhat a károk, különösen az agrárkárok enyhítésére. Sajnálatos módon azonban ez a kassza üres. Ezt a kasszát, ezt a kárenyhítési rend szert annak idején, 2008ban úgy hozta létre a kormány - ezt kénytelen vagyok itt elmondani , hogy nem történt meg a feltőkésítése, és az azóta bekövetkezett károk gyakorlatilag kiürítették. Ha a befizetések meg is történnének - bár ilyen esetben, amikor éppen kár éri a gazdákat, a befizetések is kétségesek, de ha meg is történnének , 45 milliárd forintnál többre nem számíthatunk ebből a kasszából. Mégis azt mondom, miután ez egy felülről nyitott kassza, és a kormány elszánt arra, hogy a nehéz helyzetbe jutott közösségeket, ezen belül is különösen a gazdatársadalmat megsegítse ebben a nehéz helyzetében, a felülről nyitott kassza lehetőséget teremt arra, hogy az “1 forinthoz 1 forintot teszek” játékszabály, amely a törvényben szerepel, megváltoztatható leg yen, és a magunk részéről támogatni is fogjuk - amennyiben a költségvetés lehetővé teszi , hogy egy nagyobb összeg kerüljön ebbe a kárenyhítési kasszába. (13.50) Mit tehetünk még? Elhalasztjuk a befizetési kötelezettséget. Döntés szü letett - de ehhez a törvényt módosítanunk kell, és módosítani fogjuk, amilyen gyorsan lehetséges az agrárkárenyhítési törvényt , hogy ne kelljen most befizetni, hanem csak a későbbiekben; egy későbbi időpontban kelljen befizetni a kárenyhítési alapba val ó hozzájárulást, hogy a gazdák, akik elveszítették szinte minden jövedelemforrásukat - hiszen 100 százalékosra becsülik ezekben a térségekben a kárt , megtehessék később ezt a hozzájárulást, és ennek ellenére hozzájuthassanak innen bizonyos támogatásokhoz . Előre kívánjuk hozni a területalapú támogatások kifizetését. Az Európai Közösség és a magyar nemzeti hozzájárulás kifizetéseit a lehető legelső időpontban meg kívánjuk tenni, hogy ezzel is enyhítsük azt a jövedelemhiányt vagy jövedelemkiesést, ami így ke letkezett, és előlegfizetési lehetőséget is megpróbálunk megteremteni, ez a törvény szerint maximum 90 százalékos mértékű lehet. Megpróbáljuk tehát előrehozni azokat a kifizetéseket, amelyeket lehetséges. De azt hiszem, a helyzet sokkal súlyosabb most már árvizet, belvizet és az egyéb elemi csapásokat is látva, és ki tudja, még mi lesz ebben az évben. Tárgyalásokat kezdtünk és szeretnénk folytatni az Európai Közösséggel. A Külügyminisztérium beterjesztette már az európai szolidaritási alapra vonatkozó előte rjesztésünket. Szeretnénk, ha Európa is szolidáris lenne velünk, nemcsak a magyar kormány a polgáraival, hanem Európa is a magyar néppel ebben a nehéz helyzetében. Miniszterelnök úr maga is személyesen tárgyalt ez ügyben. Azt remélem, hogy az Európai Közös ség is fölfogja ezt a nehéz helyzetet, és segítségünkre lesz. Kérem tehát, hogy mindannyian tegyünk meg mindent, mint ahogy a magyar kormány meg fog tenni annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe jutott honfitársainkat ebből a nehéz helyzetükből kisegítse. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm Ángyán József államtitkár úr szavait. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter képviselő úr, KDNP. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy család tragédiája, ha elveszti az otthonát, mert az otthon nem csupán egy lakás, az a családi élet színtere, és ma Magyarországon öthat kilakoltatás van naponta. Hogyan történhetett ez meg, hiszen június 10étől az új kormány kilako ltatási moratóriumot hirdetett meg? A válasz nagyon egyszerű: április 16ával a Bajnaikormány feloldotta a lakások árverésének tilalmát, pontosabban nem hosszabbította meg azt. (Tóbiás József: Nem azért!) Azt
