Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 22 (17. szám) - A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
168 alvállalkozók számára is a kifizetési kötelezettséget, hiszen ha kötelezzük az alvállalkozókat, hogy az áfát befizessék, és nem jutnak forráshoz, akkor bedőlnek, akkor munkahelyek vesznek el, és lehetne sorolni tovább a láncreakciót. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Én is úgy érzem, hogy ezt az apró lépést meg kell tenni, mielőtt a 2 9 pont, amit miniszterelnök úr is elmondott, hogy milyen lépéseket kíván tenni a kormány, idekerül a parlament elé. Akkor valóban azok a szigorú törvények fognak kialakulni, amelyeket Volner képviselőtársam is említett, mert ezt mondtuk mi is az elmúlt nég y évben, ezt mondtuk az elmúlt nyolc év folyamán, és bízom benne, hogy ezeknél a törvényeknél, amelyek átfogóan fogják rendezni akár a közbeszerzést, akár a körbetartozás kérdését, olyan konszenzus tud kialakulni, ami biztosítja a vállalkozók számára a tis ztességes fizetési morál kialakulását. Teljesen természetes, hogy ezeket az adó- és járulékcsökkentéseket is végre kell hajtani, és az uniós forrásokat is úgy kell átalakítani, hogy az elsődlegesen a hazai kis- és középvállalkozásoknak legyen a hasznára, a hogy Franciaországban is, a francia kormány vagy az önkormányzatok által meghirdetett pályázatoknál megközelítőleg 6770 százalékát a saját hazai vállalkozásaik nyerik el, nem pedig más vállalkozások jutnak olyan forráshoz, ami nem biztos, hogy itthon adóz ik, vagy a megkapott forrást itt költi el Magyarországon. Azt hiszem, értjük mindannyian, hogy ebben a rendszerben hol és mi hibádzik ahhoz, hogy valóban tisztességessé lehessen alakítani magát a rendszert. Köszönöm. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Szép jó nap ot kívánok, tisztelt Ház! Átvettem az elnöklést. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Volner János képviselő úr, a Jobbik részéről. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Herman úrnak szeretnék válaszolni. Ugye, föltette ön a kérdést, hogy a féket vagy a gázt nyomják. Természetesen a gázt, csak az a kérésünk, hogy soha ne a fal felé rohanjunk teljes gázzal, mert jelenleg olyan törvényjavaslatok tömegével találkozunk, amihez később maga a Fidesz fűz, még a törvényjavaslat vitájában, 2030 módo sító javaslatot, mert rájönnek arra, hogy a törvényjavaslat rossz. Itt tegnap éppen Novák Előd képviselőtársam mondta el, lesöpörték a jobbikos javaslatot, majd szó szerint ugyanazt benyújtották. Ettől nekünk sem lesz jó a szánk íze, illetve a demokrácia i s ilyen módon csorbul Magyarországon. Ékes úrnak szeretném megköszönni, hogy elismerte, hogy kétháromszoros áron épülnek az autópályák. Őszintén reméltük, hogy nemcsak a választások előtt volt érvényes ez a kétháromszoros érték, hanem a választások után is érvényes lesz, egészen addig, amíg a Fidesz nem tesz ellene. Mi nagyon drukkolunk önöknek, hogy ez sikerüljön, de meg kell mondjam, azért jöttünk, hogy a szemünket ezen a terven és ezen a vállaláson rajta tartsuk, és ha nem teljesül, akkor természetesen egy radikális párthoz méltó határozottsággal föl fogjuk erre a figyelmet hívni. Végül pedig a hosszú fizetési határidőkről ejtettek szót képviselőtársaim, ami a kis- és középvállalkozások helyzetét rendkívül megnehezíti. Meg kell mondjam, hogy ez nemcsak a közbeszerzési rendszerben, hanem általában a nagyobb megrendelők részéről fennálló gyakorlat. Ha szétnézünk Magyarországon, akkor egy oligopol gazdasági környezetben működő vállalati lánc képét látjuk kibontakozni egyre több szegmensben. Az lenne a nagyo n fontos teendője jelenleg a kormányzatnak, hogy valóban felvegye az oligarchák ellen a küzdelmet, akár akkor is, ha ezek külföldi tulajdonban állnak, és multinacionális cégekként működnek. Végül, de nem utolsósorban egyetlen mondatban: nagyon sokat haszná lna a magyar kis- és középvállalkozások fejlődési pályájának szempontjából, ha egy kompetenciaalapú felmérés keretén belül meg tudná határozni a kormányzat azt, hogy milyen gazdasági területre érdemes az erőforrásokat összpontosítani.