Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 22 (28. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1658 ...hanem az emberek képzeletét szeretném megragadni. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban. - Mesterházy Attila taps ol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében megkérdezem, ki kíván hozzászólni. Válaszadásra megadom a szót Bencsik János államtitkár úrnak. BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Örülök annak, hogy az LMP képviselőcsoportja is legalább egyötöd részében jelen van így, a késői órán a klímakérdés megvitatásán. Szinte a többi képviselőcsoport is hasonló arányban képviselteti magát, tehát e tekintetben nem érheti szó a ház elejét. Tisztelt Képviselőtársam! Ahhoz, hogy igazán jó, megvalósítható programokat lehessen elindítani a fenntarthatóság területén, ahhoz először is kell egy jó stratégia, egy jó országstratégia, amit úgy kell nevezni, hogy nemzeti fe nntartható fejlődési stratégia, amelyre vonatkozóan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács javaslatára az Országgyűlés döntött az előző ciklusban arra vonatkozóan, hogy ez év december 15éig be kell terjeszteni azt a stratégiát, és az Országgyűlésnek meg kell alkotnia. Azt szeretném jelezni az ön számára is, amit elmondtam az elmúlt héten az érintett szakmai és civil szervezetek vezetőinek is, hogy vizsgáljuk felül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ezen döntését, és adjunk lehetőséget arra, hogy az e lkövetkezendő év őszére egy olyan nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kerüljön benyújtásra, amely országstratégiaként értelmezendő, amelyből le lehet vezetni az ágazati stratégiákat, amelyek mögé oda lehet tenni a cselekvési terveket és azokat a progr amokat, amelyek megvalósíthatóak. Ezzel párhuzamosan kell ismételten napirendre tűzni a nemzeti éghajlatvédelmi stratégia figyelembevételével az éghajlatvédelmi törvény parlament elé történő beterjesztését is. A civil szervezetek által jó szándékkal előkés zített, de mégiscsak féloldalas, elsősorban a természeti környezet érdekeit és a társadalmi érdekeket figyelembe vevő törvényjavaslat azért nem kerülhetett elfogadásra - többek között persze szocialista képviselőtársaink módosító indítványai kellettek ehhe z , mert a gazdasági szervezetekkel a kellő egyeztetés nem történt meg. Azt pedig világosan látni kell, hogy a természeti környezetben éljük az életünket, a közösségnek figyelembe kell vennie a természeti környezet mint a természeti erőforrások megújulásá hoz szükséges időt, de ahhoz, hogy mi egzisztálni tudjunk ebben a természeti környezetben, működő gazdaságra is szükség van. Ugye, itt a kulcs a reális igények kielégítése, a reális, személyes és közösségi igények kielégítése, és éppen az a probléma, hogy a gazdaság a mindenáron történő növekedés érdekében nem vette figyelembe sem a társadalmi erőforrások megújulásának a szükségességét, sem pedig a természeti erőforrások megújulásához szükséges feltételeket. Addig, amíg nem sikerül a megbomlott egyensúlyt h elyreállítani, amelybe beletartozik mind a természeti, mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági igények együttes érvényesülése, addig nem lehet megalapozott éghajlatvédelmi törvényt sem beterjeszteni. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy először egy nemzeti fenntartható fejlődési stratégia, ezzel párhuzamosan le kell egyeztetni mind a társadalmi, civil, környezetvédelmi és gazdasági szervezetekkel e kérdést, és ezzel párhuzamosan be kell majd nyújtani az éghajlatvédelmi törvényt is. Ez nem jelenti azt, hogy a ddig ne kellene akár az energiahatékonyság területén, akár a megújulóenergiahasználat elterjesztésének a területén újabb lépéseket tenni. A második Széchenyitervben ezek a szempontok érvényesítésre kerülnek. Itt van mellettem Ángyán államtitkár úr, aki b e tudna számolni arról, hogy miért is történt meg az elmúlt hetekben annak a rendeletnek a módosítása, amely a hazai kistermelők, őstermelők piacrajutási feltételeit biztosítja helyi piacok kiterjesztésével, illetve a kvóták megváltoztatásával, annak érdek ében, hogy a helyben élő gazdák számára az eredeti (Az elnök csengővel jelzi a
