Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 22 (28. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
1657 Az utóbbi 100 év legmelegebb félévén vagyu nk most túl. A sarkok olvadnak, Magyarországnyi erdőt vágnak ki minden évben, Magyarországon is szélsőséges időjárási jelenségek tapasztalhatóak. Évekig aszály, majd árvíz, belvíz. Ennek a legfőbb oka a habzsolás és a dőzsölés, a növekedés iránti kiolthata tlan vágy. Ennek a megoldása az, hogy kisebb méretben kell termelnünk. Legyen a kisebb közösségeké a fókusz, mert a kicsi szép. Mint egy zöldgondolkodó, a “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén szeretném ezt a maradék három és fél percemet kitölteni. Mit kell tennünk lokálisan? Két fő pont van. Az egyik az élelmiszerönrendelkezés visszaszerzése. Kérdezném a kormányt, hogy miben fogja támogatni a kisparaszti gazdaságokat. Miben fogja támogatni a kormány a közösségi mezőgazdasági rendszerekn ek az angolul CSAknek - betűszóval - illetett szervezeteknek a létrejöttét? Mivel fogja támogatni az olyan városi közösségi kertek létrejöttét, mind például amit a Földkelte Csoport is működtet Békásmegyeren? Mivel fogja támogatni a kormány a biogazdálkod ást az intenzív, kiszipolyozó, mérgező, intenzív mezőgazdasággal szemben? A másik fő pont az energiafüggetlenség. Hogyan fogja a kormány az energiahatékonysági programokat fölgyorsítani? Mennyi pénzt szánunk a panelprogramra? Hogyan fogjuk elérni azt a köz ös célt, amit most Európa kitűzött maga elé, hogy 2050ig 100 százalékig megújuló energiaforrásokból fogjuk ellátni Európát? Miért állította le a kormány a szélerőműberuházási projekteket? El kívánjae kerülni azt a tévutat a kormány, hogy agroüzemanyagok kal próbálja pótolni nagyüzemben a fosszilis energiaforrásokat? És milyen forrásokat kíván a geotermikus erőművek építésére fordítani? A másik fő kérdésem, hogy míg a zöld Széchenyitervben ökológiai adóreformról beszéltek - ellopta az LMP programját - és a széndioxidadóról is beszéltek, ami már Franciaország és az EU területén is a diskurzus része, hogy tényleg a szennyező fizessen - mikor fog a szennyező fizetni? Mikor fog az fizetni, aki kipufogja a mérgeket a levegőbe, és többiek, mások isszák meg a l evét? A másik: egy globális léptékről szeretnék szólni. A kiotói egyezmény a kvótakereskedelemről kudarc volt. Kudarcra van ítélve az, hogyha a közjavakat üzlet tárgyává tesszük. Egyértelmű, hogy kudarc volt, a legszebb példája az volt, amikor a magyar Kör nyezetvédelmi Minisztérium ezeket a kvótapénzeket elkeverte. Ahogy Jávor Benedek is bemutatta: 350 millió forint olvadt el. (23.20) Hogyan kívánja a kormány ezt a rendszert tisztává és átláthatóvá tenni? Koppenhága kudarc volt. A koppenhágai utcákon jómaga m is ott voltam, és százezren zengtük azt, hogy: climate justice now, klímaigazságosságot most! De mégis, a nagyhatalmi rendszer, főleg azért, mert Kína nem tudott kiegyezni az Amerikai Egyesült Államokkal, de az EU sem volt olyan proaktív, nem sikerült dö ntésre jutni. Mi lesz Cancúnban? Hiszen az EUelnökség során Magyarországot felelősség terheli, felelősség a jövő generációkért, a meg nem születettekért. Másrészt egy lehetőség áll Magyarország előtt, hiszen hogyha proaktívan lép fel a magyar kormány a kl ímakérdésben, akkor azt tudjuk mutatni, hogy a magyarok azok, akik össze tudják hozni ezt a sok érdekből álló érdekhálót, és igenis képesek vagyunk azt a kérdést megoldani, amit ha nem oldunk meg, mindannyian a sivatagban fogunk élni. Legutolsósorban csak azért emelkedtem szóra, hogy a klímáról beszéljünk, hiszen a klímatörvényt az előző parlament nem fogadta el (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) , ez az egyik legnagyobb szégyenfoltja volt, és hátha ezzel is megkaptam az emberek képzelet ét, merthogy az egyik legnagyobb magyar zöldgondolkodó mondta, nem a hatalmat... ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. VÁGÓ GÁBOR (LMP) :
