Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 22 (17. szám) - A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
162 adóhatóságnak ugyanúgy megvan az inkasszálási lehet ősége, mint bármely más gazdasági társaság esetében. Itt mindössze arról van szó, hogy ne hozzuk lehetetlen helyzetbe ezeket a vállalkozásokat azzal, hogy a fővállalkozó nem fizetheti ki az alvállalkozók által elvégzett munkát. Az elvégzett munka ellenérté kéből köteles az alvállalkozó kifizetni a köztartozásait, és az adóhatóságnak lehetősége is van arra, hogy inkasszóval leemelje a köztartozást az adott vállalkozás számlájáról. Tehát ez egy tipikusan olyan törvényhely - ha életbe lép , amely ellehetetlení ti azt, hogy a vállalkozói láncban szereplő vállalkozások az elvégzett munka ellenértékét át tudják egymásnak utalni, életben tudjanak maradni, ki tudják fizetni a munkavállalóikat, és tudják teljesíteni a közterhet. Ez a módosítá s - amely egy jó szándékú módosítás volt korábban is, és jó irányban is hat - egy olyan féket szeretett volna már az első ponton beépíteni, amely az adott gazdasági társaság vonatkozásában közvetlenül az APEH általi adósságleemelést biztosította volna, aza z tulajdonképpen megállította volna a pénzmozgást. Itt megvan a lehetősége az adóhivatalnak arra, ahogy érvényesítse a jogait, és a köz érdekeit képviselje. Az igaz, hogy ebben az esetben nagyobb odafigyelést igényel, mert figyelni kell az adott vállalkozá s számláján a pénzmozgást. De ha ezt a féket nem vesszük ki, akkor a tartozási lánc mértékét - a hosszát és a benne lévő pénzek mértékét - fogja növelni, és ezáltal fogja rontani a gazdasági szereplők talpon maradásának az esélyét. Amik azokkal a felszólal ásokkal kapcsolatosak, amelyek a kormánynak a kis- és középvállalkozásokat, illetve a hazai gazdaságot érintő stratégiai döntéseit hiányolják: szeretném leszögezni, hogy az elmúlt hetekben a kormány 29 pontos akciótervében számos olyan bejelentés történt, amelyek a hazai gazdasági szereplők helyzetén lesznek hivatottak javítani. Ezeknek a bejelentéseknek a kodifikálása jelenleg is tart, és az elkövetkezendő héttől kezdve folyamatosan érkezni fognak azok a törvényjavaslatok, amelyek többek között arra leszne k hivatottak, hogy csökkentsék a hazai gazdasági szervezetekre terhelődő adminisztrációs terheket. Azt látnunk kell, hogy ma az adminisztrációs kötelezettségből fakadó kiadások mintegy 2800 milliárd forintot tesznek ki, s ebből mintegy 800 milliárdos teher hárul a hazai gazdasági szereplőkre, a vállalkozásokra. Ha az Európai Unió által is elvárt 25 százalékos mértékben lennénk képesek az elkövetkezendő néhány esztendőben csökkenteni ezeket az adminisztrációs terheket, akkor mintegy 200250 milliárd forintot lehetne otthagyni a hazai gazdasági szereplők kasszájában, de hozzá kell tenni azt is, hogy jelentős mértékben lehet ebben az esetben csökkenteni magának az államigazgatásnak a működési költségeit is. Ezen túlmenően döntöttünk, illetve dönteni fogunk arró l is, hogy a kis- és középvállalkozások adókötelezettségeit jelentős mértékben csökkentjük. Abban az esetben, ha az adózás előtti nyereség az 500 millió forintot nem haladja meg, az eddigi 19 százalékos adókulcs helyett 10 százalékos adókulccsal lehet majd megfizetni a kötelezettségeket, és azok a teljesítéssel, tehát a jogosultsággal kapcsolatos megkötések, amelyek eddig érvényben voltak, eltörlésre kerülnek, így valóban esélyt fogunk biztosítani arra, hogy a hazai kkvszektor szereplői ezt a kedvezményes adókulcsot ki is tudják majd használni, és érvényesíteni tudják az adózás során. Olyan belsőpiacélénkítő programok előkészítésén dolgozunk - többek között a Scheiring Gábor képviselőtársam által is megemlített épületrekonstrukciós program vonatkozásában , amelyek mind a meglévő forrásokat, mind pedig az eddigi pályázati rendszereket tekintve az elkövetkezendő esztendő elejétől kezdve egységesített formában lehetőséget fog biztosítani arra is, hogy a panelépületek, a nem panelépületek és a vidéki családi h ázak vonatkozásában is el lehessen indítani egy mély beavatkozási szintet jelentő épületkorszerűsítési programot, amelynek része az épületenergetikai beavatkozás is. Ennek következtében nemcsak energiamegtakarításokat lehet elérni, az energiaszegénységet lehet csökkenteni és a szennyező kibocsátások mértékét lehet minimalizálni, hanem ez egy jó lehetőség arra, hogy az ország energiabiztonságát javítsuk, és még jobb lehetőség arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor számára tartósan tudjunk munka lehetőséget teremteni. Az építésgazdaságban mintegy 6070 ezer új munkahelyet lehet ezáltal
