Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 22 (28. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
1579 Megköszönöm miniszterelnök úr szavait. Úgy látom, hogy Schiffer András visszavonta felszólalási kérelmét. Köszönöm. (Derültség. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Képviselőtá rsaim! Mielőtt átadom az ülés vezetését Lezsák Sándor alelnök úrnak, megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak önöknek a kiváló együttműködésért, a fegyelmezett, felelősségteljes közös munkáért. Sokat tanultam önöktől, biztosíthatom önöket, hogy az O rszággyűlést, amelyre a nép átruházta szuverén hatalmát, új tisztségemben is legfontosabb partneremnek fogom tekinteni. Munkájukhoz sok sikert, jó egészséget kívánok! (Nagy taps. - Dr. Schmitt Pál kezet fog a pulpituson helyet foglaló főtitkárral, a jegyző kkel, valamint az odaérkező Lezsák Sándorral.) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szilágyi Péter frakcióvezetőhelyett es úr, LMP: “A kevesebb néha több a jogalkotásban is” címmel. Szilágyi Péter frakcióvezetőhelyettes úré a szó. SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Számos kormánypárti képviselő elhagyja a termet. - Az elnök csenget.) Miniszterelnök úr szavaira szeretnék reagálni annyiban, hogy a cseléd szó nem magukat az érintetteket jelzi, hanem azt az állapotot, amibe ez a törvény fogja az érintetteket helyezni. (Taps az LMP frakciójában.) Most szeretnék áttérni napirend előtti felszólalásomra. Tiszt elt Ház! A ciklus május 14ei kezdete óta a Ház eddig 28 ülésnapon több mint 200 órában tárgyalta a kormány, illetve a kormánypárti képviselők indítványait. Többször ültünk itt pirkadatig, hogy lelkiismeretesen vitassuk meg a javaslatokat. Sajnálatos módon ez nem mondható el a kormánypárti képviselők döntő többségéről, akik csak a szavazáskor tartják fontosnak a kétharmad jelenlétét. (Taps az LMP soraiban.) A legutóbbi alkotmánymódosítás során önök közül 13an voltak jelen. Tisztelt Országgyűlés! A kormány irdatlan tempót diktált a Háznak, annak ellenére, hogy képviselői láthatóan nem érdeklődnek az országgyűlési munka iránt. A tempó még érthető is egy új ciklus kezdetén, ezzel nincs is probléma. A probléma ott van, kedves kormánypárti képviselők, hogy önök nem bírják a saját maguk által diktált tempót. (Szórványos taps az LMP soraiban.) Kapkodnak, ad hoc módon módosítgatják a jogrendszer alapjául szolgáló alkotmányt, azt pillanatnyi káderpolitikájuktól sem kímélve, és eközben hibáznak. Nemhogy az oly sokat e mlegetett társadalmi egyeztetésre nincs idejük, még a saját kodifikátoraiknak sem hagynak lehetőséget az alapos előkészületekre, ugyanis az előterjesztések tele voltak jogi és logikai hibákkal. Engedjék meg, hogy idézzek néhányat! Elsőként nézzük a Btk. mó dosítását, amelyben a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását kívánták pönalizálni. Az eredeti javaslatban a tényállás hipotézise konjunktív feltételként írta elő mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista rendszer bűne inek tagadását ahhoz, hogy a tényállás megvalósuljon. Józan ésszel is belátható lett volna ennek a javaslatnak az abszurditása, amelyre az ellenzék hívta fel a figyelmet, és végül egy kormánypárti módosítóval orvosolták azt. De nézzük a parkolási törvényt, amelynek eredeti szövege szabályozni kívánta a forgalom elől elzárt közterületen való parkolást. Egy pillanatra tekintsünk ki a Parlament falain túlra, és hadd hívjam fel figyelmüket egy, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe tartozó normára, amely, ú gy vélem, állatorvosi lova annak, hogy a kormány miként helyezi előtérbe a szimbolikus kérdések argumentálását, a körültekintő jogi előkészítés helyett. A kormány a Magyar Közlöny 2010. július 1jei számában megjelent kormányhatározatban ezt mondta ki: “Az Európai Tanács alapokmányának elveire figyelemmel a kormány aggodalommal értesült az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntéséről, amely megkérdőjelezte Olaszország jogát arra, hogy az állami iskolákban keresztet helyezzen el.” Tartalmi szempontból ne m kívánok
