Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 22 (17. szám) - A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
156 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány képvis eletében kíváne felszólalni valaki. (Jelzésre:) Igen, Bencsik János államtitkár úrnak adom meg a szót. BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Valóban kijelenthető, hogy ez a megoldás nem elegáns, de mindenképpen szükségszerű, hiszen kármentésre van szükség. Senki nem vitatja azt, hogy a törvényhozó eredetileg jó irányban és jó szándékkal kívánta módosítani az idézett törvényhelyet, amely valójában az adózás rendjéről szóló tö rvény 36/A. §át érinti. Jó irányban mozdult el a törvényhozó akkor, amikor a hazai gazdaság kifehérítése érdekében a közbeszerzési törvénybe is beillesztette azt a kötelmet, hogy alvállalkozót a fővállalkozó csak abban az esetben fizethet ki, hogyha az al vállalkozónak nincs a köz irányában, az állam irányában tartozása. Ugyanakkor a törvényhozó nem vette figyelembe a gazdasági válság által előállított helyzetet, amelynek következtében a hazai kis- és középvállalkozók, akik túlnyomó többségében alvállalkozó ként tudnak közbeszerzés által meghirdetett beruházások kivitelezésébe bekapcsolódni, hosszú időn keresztül nem képesek önállóan a fizetőképességüket fenntartani. Ennek a fizetésképtelenségnek és a lánctartozásnak sok tekintetben maga az állam volt az okoz ója és ma is az okozója, hiszen aki közbeszerzésből, közbeszerzés által európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások előkészítésén és lebonyolításán dolgozott, az nagyon jól tudja és látja, hogy sok esetben a közreműködő szervezetektől a beruházás kés zre jelentését követően akár 120150 nap múltán érkezik meg az elvégzett munkának az ellenértéke. Tehát ilyen mértékű kifizetési határidővel kalkulálva nem várható el a hazai kis- és középvállalkozóktól, hogy meg tudják hitelezni tulajdonképpen az állami b eruházások ellenértékét. Az elmúlt esztendőben, amikor javaslatunkra, ellenzéki képviselők javaslatára, a kormánypárti képviselőkkel összefogva benyújtottuk a módosító indítványunkat, és ennek következtében ez év július 1jéig ennek a törvényhelynek a hatá lybalépését sikerül kitolni, a faktorálásban érintett pénzügyi szervezetek éves jelentése alapján a következő állapítható meg. És azért fontos, hogy erre kitérjünk, mert ennek a törvényhelynek az érvénybe kerülése, tehát a hatályosulása a faktorálás lehető ségét is ellehetetleníti, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmények, szervezetek az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott vállalkozások számára nem tudják biztosítani a faktorálás segítségét, nem tudják átvállalni a pénzügyi kötelezettségek teljesítését. T ehát az elmúlt esztendőben a faktorálásban érintett pénzügyi szervezetek tájékoztatása alapján több tízezer munkahelyet lehetett megőrizni ennek a törvénynek a halasztott hatályba léptetésével, és több mint százmilliárd forint értékű faktorálási műveletre kerülhetett sor. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a problémával sújtott, leginkább sújtott két ágazatban, az egészségügyi beszállítók körében és az építésgazdaság területén látványos pozitív változás nem történt az elmúlt egy esztendőben, sőt kijelenthet jük a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva, hogy az építésgazdaság területén áprilisban az előző évi áprilisi adatokhoz képest 12 százalékos építőipari teljesítményzuhanást könyveltek el, és a szektor mintegy másfél esztendő alatt 50 ezer legá lis, regisztrált álláshelyet veszített el. Tehát abban az esetben, hogyha ezt a kedvezőtlen gazdasági helyzetet tudomásul vesszük, akkor további kármentő akcióként ennek a törvényhelynek a hatályba léptetését el kell halasztanunk egészen ez év végéig. Haso nló a helyzet a fedezetkezelő intézmény létrehozásával kapcsolatosan is, amely egy jó szándékú indítvány volt az Országgyűlés részéről, ugyanakkor a kormányrendeletben történő megfogalmazása nagyon bürokratikusra sikeredett, amely szintén akadályozza a vál lalkozások kifizethetőségét. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a kormány rövid időn belül kezdeményezi és döntést is fog hozni a fedezetkezelő rendszer működtetésének átmeneti felfüggesztéséről is.
