Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1294 koncepcióba, akkor most 6 év lenne? Vagy ha 2, akkor 2? Ez pontosan mu tatja ezt az átgondolatlanságot. A másik pedig. A jelenlegi vita alapján, ahogyan ellenzéki képviselőtársaim véleményére reagáltak, világosan látszik, hogy itt nem nemzeti együttműködésről van szó ezen a területen sem és ebben az esetben sem, hanem egy nem zeti szemfényvesztésről. Mert hogyan illethetnénk más szóval azt, ami az indoklásban is úgy zajlik - és komolytalan és nevetséges , hogy az ötéves időtartamot vagy a hármat, kinekkinek melyik tetszik, az indokolja, hogy még nem szakadnak el egyik napról a másikra a korábbi munkatársaktól, munkahelyi barátoktól, így a megszűnő jogviszonyukat követően az általuk akár csak jelöltként képviselt politikai nézetek befolyással lehetnek korábbi, jelenleg még aktív állományú munkatársaikra. Tisztelettel kérdezem: hogy ha mondjuk, egy mély, őszinte barátságról van szó, és ha mégsem szűnik meg 3 év időtartam alatt, akkor mit fognak tenni? Vagy továbbkérdezem: mi van, ha feleségről van szó vagy családtagról vagy gyermekről van szó? Akkor arra hogyan terjesztik ki ezt a törvényt? Ezt csak azért hívtam fel példának, mert ez rettenetesen gyenge érvelés, és elárulja a jogalkotó szándékát, hiszen ez nem lehet indok arra, nem is tudja meggátolni azt, amit meg szeretne. És azt gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás pontosan a lkalmas arra, hogy bármiféle politikai befolyásolást kiszűrjön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hiszen ha megválasztják képviselőnek, le kell mondania vagy ki kell lépnie a fegyveres testülettől. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Összesen két kérdés. Az egyik: a morató riummal kapcsolatban, tehát hogy a szolgálati jogviszony megszűnése után miért maradjon távol a választási procedúráktól, erre nyomós, tehát egy jogkorlátozást megindokoló érvelést továbbra sem hallottunk. Hangsúlyozom még egyszer: egyedül a nemzetbiztonsá gi szolgálatok esetében látok egy olyan konkurens, fennforgó másik jogot, ami ezt egyébként indokolhatná; nevezetesen, hogy ha valakire szavazni akarok, akkor adott esetben, hogy annak a kapcsolatrendszere megismerhető legyen, legalább a törvény ne zárja k i. Az, amitől önök adott esetben joggal aggódnak és éreznek hihetetlenül gyors alkotmányozási kényszert, hogy a helyi közéletben legalábbis rossz - valóban , hogyha egy korábban más párt színeiben vagy az önök pártjának színeiben indult képviselő utána vi sszamegy rendőrnek, én erről azt gondolom, hogy ezt alkotmány alatti szinten lehet kezelni. Nagyon egyszerű! Ezt a szolgálati törvényekben, rendőrségi törvényben lehet kezelni, hogy egész egyszerűen akkor, ha ő egyszer ott elindult, utána iksz évig ott ne kapjon szolgálati feladatot azon a területen, ahol egyébként képviselőjelöltként elindult. Ez egy lehetőség. Ehhez még alkotmánymódosításra sem lenne szükség. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Gyüre Csaba képvis elő úr kétpercese következik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Még egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amelyet kicsit ellentmondásosnak tartok, és ez is az indokolásban található. Mégpedig így szól szó szerint ez a mondat: a módosítást - mármint az alkotmánymódosítást - az indokolja, hogy “nemcsak a megválasztott képviselők, illetve polgármesterek, hanem a jelöltté nyilvánítástól kezdve már az ilyen tisztségre jelöltek sem tekinthetők függetlennek az egyes pártok politikáitó l”. Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz esztendőben lejátszódó folyamatokban valahogy eltűntek a független jelöltek. Ma már nem tulajdonítunk nekik jelentőséget. Ma már úgy tartjuk - és ez az
