Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1291 megítélésében bizony egy nagyon negatív dolog a közügyektől való eltiltás, nem véletlenül kell alkalmazni a súlyos bűncselekményeknél mellékbüntetésként a közügyektől való e ltiltást. Mindezek alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni az alkotmánymódosításnak ezt a jelenleg benyújtott variációját, és mi ezzel kapcsolatosan biztosan nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre Gulyás Gergely képviselő urat illeti a szó. GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogy a vita egyébként nagyon tág kereteit egy kicsit szűkítsük, az ért azt vegyük figyelembe, hogy itt a nemzetközi jogi hivatkozások és az emberi jogi egyezmény 11. cikkelyével voltak kapcsolatosak, ami azt mondja - rövid, ezért felolvasom , hogy “mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását, az azokhoz való csatlakozás jogát”. Ezek után mondja azt ugyanennek a cikkelynek a második bekezdése, hogy “e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan k orlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcs, illetőleg mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek”. Ez a cikk nem t iltja, hogy e jogok a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza. Tehát az, hogy mely területeken indokolt ez a korlátozás és mely területeken nem, ennek nemzetközi jogi alapjai is vannak. Ezt k övetően van a hatályos magyar alkotmány, ami világossá teszi, a most módosítandó 40/B. §, hogy mely személyi kör az, amelyre ez a korlátozás kiterjed. Tehát azzal kapcsolatosan, hogy melyik ez a személyi kör, illetve mi ennek a nemzetközi jogi, illetve alk otmányos alapja, szerintem fölösleges vitatkozni. Kizárólag arról szól ez a vita, hogy további három évre e megbízatás megszűnését követően kiterjeszthető vagy nem terjeszthető ki. Mi úgy gondoljuk, hogy pontosan az elmúlt évek tapasztalatai - és igazán a jobbikos képviselőtársaimmal talán a tekintetben nem kell vitatkoznunk, hogy a 2006 őszén történtek milyen mértékű átpolitizáltságát bizonyították ezeknek a fegyveres szervezeteknek (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) , és milyen kézi vezérlés, de milyen rendő ri vezetők azok, akiket ilyen kézi vezérléssel lehet egyébként jogellenes utasításokkal… (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ebben az esetben mi úgy gondoljuk, hogy indokolt a korlátozások bevezetése, pontosan ettől óvja meg a nyilvánosságot. Ha szabad, akkor még egy kétpercest kérek. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. De előtte Schiffer András képviselő úr kétpercese következik. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Tisztelt Országgyűlés! Gulyás Gergely képviselőtársam szerintem egy kicsit tévesen értelmezi itt az egyezmény rendelkezését. Ez a bizonyos Rekvényiügy, amire már hivatkoztam, ebben a döntés eléggé világosan szól. Arról van szó, hogy a strasbourgi bíróság úgy tartotta elfogadhatónak a saját mércéje szerint a 40/B. hatályos szövegezését, hogy egyrészt hiv atkozott arra, amit az előbb már említettem, hogy akkor és még ebben a pillanatban fennáll az a lehetőség, hogy többek között a passzív választójogával élhessen, tehát jelölt lehessen, jelenleg még. Ez volt az egyik körülmény. A másik pedig, hogy arra a ko nkrét történelmi helyzetre volt figyelemmel a strasbourgi bíróság, amikor elutasította Rekvényi László beadványát.
