Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - PÁL BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
1253 alapvetően az oktatás színvonalától, az oktatás minőségétől és annak tartalmától függ. A gyerekkori élmények örökre bevésődnek, jel lemet, gondolkodást formálnak. Felnőttként erőt meríthetünk gyermekkori élményeinkből. Számos vonatkozása van a témakörnek: nemzetiségi, történelmi, földrajzi, egyházi, sport, irodalmi, nyelvi, humanitárius, és még hosszan sorolhatnánk a kapcsolódási terül eteket. Fiataljaink megismerkedhetnek a jelenlegi és egykori országrészek termékeivel, gazdaságával is. Olyan szakmákat, kézműves mesterségeket láthatnak, tapasztalhatnak a helyszínen, amelyek nálunk már eltűntek, kihaltak vagy éppen művelőik száma alaposa n megcsappant. Magyarországon a pályaválasztás előtt álló, a továbbtanulás irányát megjelölni készülő fiatalok döntéseivel hosszú évek óta baj van. Kevesen választanak szakmát, kevesen képzelik el jövőjüket szakmunkásként. Döntéseik kialakításában negatíva n hatott, hat rájuk a hagyományos kézműves szakmák ismeretének hiánya, ezen szakmák egyre szűkülő magyarországi keresztmetszete. Itt megjegyzem, hogy a szülők divatszakmák iránti rajongása körülbelül 15 éves fáziskéséssel követi a piac igényeit. Gazdasági kultúra nincs kézműveskultúra nélkül. Ez így van a tőlünk fejlettebb Németországban, Ausztriában vagy éppen Olaszországban is. Egy egészségesen gondolkodó és működő gazdaságban, oktatásban a képzési rendszer klasszikus piramis formát képez: az általános is kolákból kikerülők nagyobbik része szakmát választ, ők adják a piramis alapját; tőlük kevesebben technikusnak, középfokú végzettségűnek tanulnak; a piramis legfelső részét pedig a felsőfokú végzettségűek alkotják. A magyar képzési piramis feje tetejére áll ított, ezért billeg. Nálunk, a központi régióban ez különösen igaz. A legvékonyabb rész a szakmunkástanulók közössége, a legszélesebb rész pedig a felsőoktatásban tanulóké. A feje tetejére állított képzési piramis nem sok jóval kecsegtet. A külhoni magyars ág történetének, hagyományainak megismerése fontos, emellett ugyanakkor lényegesnek tartjuk a szakmai tapasztalatcserét, a szakképző intézmények közötti együttműködés magasabb szintre emelését, kibővítését. Nagyon egyetértek azzal a gondolkodással, hogy en nek az indítványnak a megvalósításával a jövőbe fektetünk be. Ez a befektetés ráadásul gazdasági távlatban nem hosszú távon, hanem rövid és középtávon hasznosul. Ennek az együttműködésnek nincsenek nyelvi akadályai. Több példát tudnék mondani tisztelt képv iselőtársaimnak, amikor külhoni tanulóképzések, szakmunkástanulócserék azért hiúsultak meg, mert a képezni tervezett tanulók a német vagy angol nyelv ismeretének hiánya miatt visszaléptek a képzéstől, a tapasztalatcserétől, illetve el sem indultak azon. F iataljaink tapasztalatszerzése, ismeretanyagainak bővítése a későbbi családalapító fiatalok gondolkodását, működését, kulturális, művelődési és utazási szokásait is befolyásolják. De nemcsak a jövőben, a jelenben is hatnak, hiszen a határon túli magyarlakt a területeken szerzett tapasztalatok magyarországi családok ezreit, tízezreit fordíthatják Erdély, Kárpátalja, a Felvidék vagy éppen Délvidék irányába. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az indítvány újabb hidakat épít az anyaország és a tőlünk e lszakított országrészek között. Nem néhány hidat, hanem annyit, ahány iskolánk, szakképző intézményünk mozdul a nemes cél érdekében. De még ennél is többről van szó, hiszen a határon túli fiatalok körében szerzett élményekkel, tapasztalatokkal, barátságokk al hazatérő gyerekeink ma divatos kifejezéssel multiplikátor hatást gyakorolnak, magyarul hatnak élménybeszámolóikkal az itthon maradókra. Ez az indítvány nem kirakatpolitizálás. Ez az indítvány a mindennapjainkról szól. Azt üzeni, mindennapjaink része a h atáron túli területekkel, a határon túli fiatalokkal való kapcsolatok ápolása. Az Országgyűlés felelőssége, hogy határozatával teljesítse ki, gyorsítsa fel, szabjon irányt a határon túli kapcsolatok fejlesztésének, a kormány pedig készítse elő az iskolai e mléknap bevezetését, készítse elő azt a pályázati formát, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi, közoktatásban tanuló fiatal eljuthasson tanulmányai alatt a magyarlakta területekre, segítse a tanulmányi kirándulásokat segítő módszertani központ, a magyarsá g háza létrehozását.
