Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PŐSZE LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
1249 Köszönöm, elnök úr. Én kivártam a soromat írásban előre bejelentett felszólalóként, és valóban a javaslathoz szeretnék hozzászólni, úgyhogy nem vonom vissza, engedelmükkel, a hozzászólási szándékomat. A javaslat indokolásában szerepel utalá s az Apáczai Közalapítvány programjára, és korábban, illetve egész pontosan tavaly novemberben a Fidesz részéről volt egy olyan kezdeményezés is, egész pontosan Pelczné Gáll Ildikó tartott sajtótájékoztatót arról, hogy “Irány a Kárpátmedence” címmel szere tnének meghirdetni egy programot, ami 2010től indult volna be, és a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta volna, illetve segítette volna a különböző osztályokat abban, hogy eljussanak határon túli területre. Ekkor ezen a sajtótájékoztatón Pelcz né Gáll Ildikó azt mondta, hogy Balog Zoltán is támogatja, és a költségvetésből el is különítenek egy keretet, amelyből ezt támogatni fogják. A barikád.hu tegnapi híre szerint azonban a Polgári Magyarországért Alapítvány igazgató asszonya azt mondta, hogy végül ez a program nem valósult meg, hiszen ez a határozati javaslat fogja megvalósítani ezt a célt, most már állami keretből, illetve állami támogatással, nevezetesen azt, hogy a határozati javaslat szerint valamennyi közoktatásban tanuló fiatal eljusson határon túli magyar lakta területekre. De sajnos 2010ben ez még nem lesz lehetséges, ezért a Polgári Magyarországért Alapítvány részéről indokolt lett volna elindítani legalább erre az egy évre ezt a programot, és nagyon sajnáljuk, hogy ez nem valósult me g. (14.20) Nem tartom elfogadható indoknak azt, hogy ez a javaslat majd megoldja ezt a problémát. Egy évig, illetve talán, hogyha ezt nem sikerül a jövő tanévre sem bevezetni, akkor több évig is támogathatták volna ezeket a kirándulásokat. A javaslat egy m ásik pontjában szerepel a magyarság háza, és ezzel kapcsolatban vetette fel Vona Gábor - ha még emlékszik rá valaki - a vezérszónoki felszólalásának végén, hogy vannak újabb javaslataink is, amelyek a nemzetpolitika terén a kormánytöbbség számára is megfon tolandónak bizonyulhatnak. Ilyennek nevezte a Magyarok Világszövetségének helyzetét, amely az elmúlt években bizony eléggé bizonytalanná vált. Nagyon erős az áthallás a magyarság háza és a Magyarok Háza intézmények között. A Magyarok Háza a Magyarok Világs zövetségének keretein belül 1994 óta működik, s ezt azért fontos az 1994es dátum miatt elmondani: nem a Hornkormány hozta létre, hanem még a Borosskormány hozta létre, és maga a Magyarok Világszövetsége a két világháború között jött létre, éppen a miatt a speciális helyzet miatt, amelybe a magyarság Trianon után került, nevezetesen, ezt a szétszakítottságot és az ebből eredő fájdalmat próbálta a maga eszközeivel valamilyen módon enyhíteni. Nem fogom elmondani a Magyarok Világszövetségének a teljes történ etét, azonban azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy az utóbbi időben a Magyarok Világszövetsége milyen tevékenységet végzett a határon túli magyarok helyzetének javításáért. Trianon 90. évfordulójára kiadtak egy Hogyan történhetett? című kiáltványt, a mit eljuttattak a határon túli magyar szervezeteikhez is. Nagyon fontos megemlíteni, és talán a Magyarok Világszövetségének egyik legfontosabb kezdeményezése volt a 2004. december 5ei népszavazás, amit ők kezdeményeztek. Sokan felelőssé teszik magát a vil ágszövetséget ennek az eredményéért. Én azt gondolom, ez egy hibás megközelítés, ők ráirányították a figyelmet egy nagyon fontos kérdésre, amit azután végül itt közösen meg is szavaztunk, és ez a kezdeményezésük ilyen módon révbe ért. Magyar nemzeti minimu m című kiáltványt fogalmazták meg 2006ban, majd most, 2010ben is megújították ezt. Ezt is ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe. A Magyarok Világszövetsége eddigi története során hét világkongresszust tartott: kettőt a Horthykorszakban és 1990 óta pedig további ötöt, tehát ilyen módon kapcsolódik vélhetően azokhoz a célokhoz, amelyeket az előterjesztés a magyarság háza feladatainak tekint. Rendszeresen megjelenik a Honlevél című folyóirat, illetve Magyarságtudományi Füzetek címmel is jelentetnek
