Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
1232 higgadtan tudjunk beszélni. Majd azt követően bőszen kezdte ostorozni a Magyar Szocialista Párt politikáját, noha megvallom őszintén, én jobban lettem volna kíváncsi arra, hogy az LMP mit gondol ezekről a kérdésekről, egy új párt a parlamentben, sok új színt hozott, vajon hogyan gondolkodik erről a kérdésről. De itt már a vezérszónoki vitában is az egymás ostorozása, a kizárás, az a kritika volt inkább a jellemző, mintsem hogy nyitottan gondolkodjunk ezen a fontos kérdésen és problémán. Ne gondoljuk azt, hogy itt most valami hihetetlen nagy történelmi dátum és előzmények nélküli kérdésről van szó ! Hiszen azt gondolom, itt valamennyien képviselők számtalan olyan példát tudnánk mondani, és voltunk részesei önkormányzati vezetőként, civil szervezeti vezetőként vagy éppen országgyűlési képviselőként, hogy már széles körű kapcsolat alakult ki a határon túli magyarsággal, önkormányzatok között, és ennek egy nagyon fontos része természetesen az iskolai együttműködés. Ne feledjük tehát az előzményeket sem, folytassuk ezeket is tovább! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszön öm szépen, képviselő úr. A hozzászólásokra 15 perces időkeret áll a képviselők rendelkezésére. Elsőként megadom a szót Földi László képviselő úrnak, KDNP. FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érz em magam, mint amikor gyerekkoromban magyarórán voltunk, és a magyartanár magyarázta nekünk a verset, hogy mi van ebben a versben, és mi egészen mást értettünk ki abból a versből, mint amit a tanár úr mondott. Előttünk van egy határozati javaslat, amely ál l három pontból, és igazából a három pont mellett elbeszélünk, az az érzésem. Belemagyarázunk olyan dolgokat, ami nincs benne. Belemagyarázzuk azt, vagy megpróbáljuk belemagyarázni azt, hogy ez revizionista, netántán nacionalista eszméket vet fel vagy hoz elő belőlünk. Belemagyarázzuk azt, hogy elmegyünk turistáskodni, mint ahogy sokan mennek Bécsbe, Olaszországba vagy bárhova a világban. Belemagyarázzuk azt, hogy össze akarjuk ugrasztani a belföldi kirándulásokat (Derültség az MSZP soraiban.) a határon túl i magyarok felé való kirándulással vagy találkozással, ami ebben nincs benne. Annak idején, fiatal tanár koromban 2022 éven át vezettem nyaranként táborokat, komoly kirándulásokat, akkor még csak belföldön, mert falusi tanítóként vagy tanárként nem volt n agy lehetőségünk külföldre, még a határon túlra sem kirándulásokat vagy táborokat szervezni. 1994ben voltam egy tantestülettel Székelyföldön. Amikor este kilenc, fél tíz körül megérkeztük Gyergyószentmiklósra, akkor az egyik tanárnő jött le a buszról, és 600 kilométerre, mondjuk, Ceglédtől, kiszállt az autóbuszból, és azt mondta, hogy “jé, itt magyarul beszélnek!”. 1994ben. Tehát ez a határozati javaslat nagyon fontos abból a szempontból is, amit valamelyik képviselőtársam említett, hogy a pedagógusképzés ben is, a történelemtanításra való felkészítésben is kulcsfontosságú, hogy milyen személyek és milyen módon tanítják majd gyerekeinknek a történelmet. Azt gondolom, hogy itt nem csak kirándulásról van szó. Az, hogy most beülök egy autóbuszba, és elmegyek n égy napra Székelyföldre, két nap az út odavissza, két napot ott töltök, igazából abból sokat nem tudhatok meg. De vannak olyan példák, amikor iskolák közötti kapcsolatban vagy falvak közötti kapcsolatban kétháromnégy hetet töltenek a faluban gyerekek. T udok olyan zsákfaluról, ahová évente 3040 gyereket visznek el családokhoz, és ezek a gyerekek ott élnek ezeknél a családoknál, fejik a tehenet, megtanulnak kaszálni, és a többi, és a többi. Megtanulnak együtt élni az ott élőkkel. S ezáltal a falu is megúj ul tulajdonképpen. Aztán nagyon sok tapasztalatom van abból a szempontból, hogy civil szervezetek milyen módon kapcsolódnak össze határon belülről és határon kívülről. Hadd mondjak egy nagyon érdekes példát.
