Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1206 is, az osztály keretein túl is fontos az ott élők számára. Iskolaudvart tesznek rendbe, játszóteret építenek, vagy csak egy buszmegállót hoznak rendbe. Én ezt tartom a legfontosabbnak, mert az ismereteken túl a felelősségérzetet ez szolgálja a le gjobban. Egy szó mint száz: az előttünk álló kéthárom esztendő pályázati gyakorlata meggyőződésem szerint ad annyi tapasztalatot, annyi ismeretet majd a kormány számára, hogy a 2014es költségvetés összeállításakor már egy finoman hangolt, szofisztikált n ormatívarendszerrel tudja kezelni a költségvetésben ezt a kérdést. Itt érdemes szólni arról, hogy a bizottsági vitákon fölvetődött - leginkább szocialista képviselőtársaink vetették ezt föl , hogy mégis mibe kerül ez. Nézzünk néhány tapasztalati számot! N álunk a hegyvidéki önkormányzatban három éve finanszírozzuk az osztálykirándulásokat. Mi csak a buszok költségéhez járulunk hozzá, ezek drágulnak meg a távolság miatt. Az osztálykirándulásokat hagyományosan az iskola, illetve a szülők finanszírozzák, a szá llásköltséget meg az étkezési költségeket. A buszok költsége tipikusan 200 és 350 ezer forint között szóródott az elmúlt három évben. Az Apáczai Közalapítvány tapasztalata az volt, hogy 200 millió forintból 6 ezer szakképzésben tanuló diák útját tudták fin anszírozni. Ha százezres korosztályokkal számolunk, akkor nagyjából, ha csak az utakat írja ki pályázati támogatásra a kormányzat, akkor körülbelül 2 milliárd forint a költségigénye, hogy minden gyerek egyszer határon túli kirándulásban részt vegyen. Ha ez en túl a szálláshoz, illetve egyéb költségekhez is hozzájárul, akkor ez megduplázódik, 4 milliárd forintra rúg. Tehát összességében 2 és 4 milliárd forint közötti összegről beszélünk évente, 100 ezer gyerekre nézve egyegy korosztályban. Tehát azt gondolom , hogy az ügy súlyához, fontosságához, nevelésben betöltött szerepéhez mérten ez egy vállalható összeg. Bár tudjuk jól, hogy a költségvetés rosszul áll, de meggyőződésem, hogy ez a 4 milliárd forint a meglévő források figyelembevételével is előteremthető e rre a célra. A határozati javaslat 3. pontja azt szolgálja, hogy mindezeket, tehát az emléknapot, illetve az osztálykirándulásokat segítse, támogassa egy intézmény. A “Magyarság Háza” nevet javasoljuk ennek az intézménynek, amely részben módszertani közpon t, hiszen nem minden osztályfőnök történelemtanár vagy néprajz szakos oktató, és fontos, hogy az osztálykirándulásokat megelőző hónapokban, azt megelőző tanévben a gyerekek készüljenek erre az alkalomra, legyen egy megelőző, egy fölvezető szakasza ezeknek a tanulmányi kirándulásoknak. Ehhez nyújt hátteret, segítséget, szaktudást, előadót, programkínálatot a háttérintézmény, és hasonlóképpen segíthet az iskoláknak, illetve az osztályfőnököknek megszervezni a június 4ei emléknapot, hogy az ne egy unalmas, vi gyázzállásos, unt ünnepség, hanem egy gyerekek lelkét, figyelmét megragadni képes esemény, élményteli esemény legyen. Ez nem könnyű, látva a mai fiatalokat, tizenéveseket, de megoldható. Azt gondolom, hogy ennek az intézménynek a feladata bemutatni a határ on túl élő magyarság sorsát, helyzetét, a kilencven évvel ezelőtti szétszakíttatás történetét, az azóta megfogalmazódott törekvéseket. Tehát egy olyan kiállítóhely - a múzeum szót itt kerülném , amely ugyan létezik már Magyarországon, Trianon Múzeum, tisz telettel kell adóznunk az alkotóinak, létrehozóinak, de azt gondolom, szükséges, hogy itt, Budapesten állami forrásokból, költségvetési forrásokból működjön egy olyan intézmény, amelyik a magyar polgároknak vagy akár a külföldieknek is bemutatja azt az egy edülálló helyzetet, állapotot, amibe a magyar nemzet került ezelőtt kilencven évvel, hogy az állam határai és a nemzet határai olyan tragikus módon szakadtak el egymástól. Az én szememben a Terror Háza Múzeum a példa, amelyik a maga újdonságával, modernség ével, interaktivitásával elszakad a hagyományos poros múzeumi képtől, és megragadja a látogatókat érzelmében is. Ezt tekintenénk példaképnek vagy példának, vagy ezt javasoljuk a kormány figyelmébe. Természetesen a kormány dolga, hogy kiválassza a megfelelő helyszínt, az intézmény programját, annak a megalkotására fölkért személyeket. Mi annyit fogalmazunk meg, hogy mindezt 2012 végéig, 2012. december 31éig alkossa meg, hozza létre a kormány.
