Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
121 Most a napirend utáni felszólalások k övetkeznek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Samu Tamás Gergő képviselő úr, a Jobbik képviselője: “A jégverés által okozott károk” címmel. Megadom a szót 5 perces időkeretben. SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! DélBékés az ország egyik legszegényebb vidéke, óriási a munkanélküliség, az infrastruktúra hiánya miatt pedig általában a beruházók is távol maradnak. Ezért csak a kiváló termőföldre alapozhatnak az ott élők, de a mai helyzetben ez sem é letbiztosítás, hiszen a magyar mezőgazdaság szörnyű helyzetben van, és Mezőhegyes környékén a felvásárlói maffia is komoly károkat okoz. Mezőhegyest és DélBékést péntek óta újabb csapás is érte. A jégverésben legalább 400 ház rongálódott meg, villanyoszlo pok dőltek ki, és a Ménesbirtok Zrt., amely több mint 500 főnek ad munkát, termőterületének nagy része szintén áldozata lett a jégverésnek. Nem feledkezhetünk meg a mezőhegyesi állami ménesről sem, amelynek lovai közül több elpusztult. De a legfájóbb, hogy több mint tíz ember megsérült, és a családi gazdaságokban is hatalmas károk keletkeztek. Kérem a kormányt, hogy a többmilliárdos kár megtérítésében első számú szerepet vállaljon, és különösen azokra a károsultakra figyeljen, gondoljon, akik nem rendelkezn ek biztosítással, hiszen hazánk ezen területén nagyon sokan még azt sem tehették meg, hogy biztosítást kössenek. Így több száz család került még súlyosabb anyagi helyzetbe. Különösen annak fényében, hogy a Ménesbirtok Zrt. mai bejelentése szerint 20 százal ékkal csökkenti a dolgozók bérét, másokat pedig elbocsátani kényszerül. Dombegyházon egy család háza életveszélyessé vált, kilakoltatás vár rájuk. De nagyjából húsz ház rongálódott meg Battonyán és környékén is. DélBékésben várják a kormány segítségét; ké rem, ne hagyják cserben a délbékésieket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány részéről Ángyán József államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidék fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy a nap folyamán többször megtettük, szeretném biztosítani önt is és önön keresztül a Békésben élőket, a katasztrófa sújtotta területen élőket, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy túljussanak ezen a nehéz helyzeten, amibe ez a katasztrófa sodorta az ottani közösségeket. Szeretném ismételten leszögezni azt, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt föl fogunk használni, részb en hazai eszközökre gondolunk, de megkezdődött az Európai Közösséggel is egyfajta tárgyalás. Az európai szolidaritási alapra részben a Külügyminisztérium beadványt nyújtott be, tehát szeretnénk forrásokat szerezni az Európai Közösségtől is. Ezek a szolidar itási alapból származó források nem mezőgazdasági jellegű károkra használhatók föl. Miniszterelnök úr személyesen kezdett ez ügyben konzultációkat, hogy forrást tudjunk szerezni az európai szolidaritási alapból. Meg kell mondjam, hogy itt egyfajta szabályr endszer korlátokat állít nekünk az Európai Közösségben. Nevezetesen az európai rendszer azt mondja, hogy ha a GDP 0,6 százalékát eléri a kár egy adott országban, abban az esetben tudjuk igénybe venni ezt a szolidaritási alapot. (21.30) De azt gondolom és a bban reménykedem, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek, és forrásokat tudunk szerezni az árvíz, a belvíz és most a jégkár okozta gondok enyhítésére is. Ezek a források tehát elsősorban a nem mezőgazdasági jellegű károk enyhítésére használhatók fel. A mezőgazdasági jellegű károk enyhítésére többféle lehetőséggel is próbálkozunk. Az egyik maga az agrárkárenyhítési alap. Bár ezt az alapot olyan módon hozta létre annak idején a kormány, hogy nem tőkésítette fel ezt az alapot, és ez a kassza teljesen ür es, és az a helyzet áll elő, hogy éppen azoknak a gazdáknak kellene most befizetniük ebbe a kárenyhítési alapba adott összeget, hogy a kormánytól meg tudják szerezni az ugyanakkora összeget kárenyhítésképpen, akik éppen nem