Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1183 kezeli a labdarúgást, annak beruházásaira, utánpótlására, működtetésére vonatkozik. Ennek kiemelése pedig az indoklással szemben nem kiemelt társadalmi fontosságú ügy jelenleg. (2.20) Az utánpótlás neveléséhez van elég infrastruktúra. 2007ben indult egy iskolai rekonstrukciós program, amelynek részét képezte egy tornateremépítési, felújítási és grundprogram. Ezt a válságra való hivatkozással az előző kormány be is fagyasztotta. Azt gondolom, ez továbbvihető lenne egy ésszerű és korrupcióment es formában, erre kellene áldozni. Viszont nincs lehetőség jelenleg nagy építőipari beruházásokra, új stadionprogramra vagy például beléptetőrendszerekre. Óriási aránytalanság, hogy nem beszél a törvény az egyébként népegészségügyileg kívánatos és sokkal f ontosabb szabadidős és tömegsportokról. Elég, ha csak az alapozó sportágakra, az atlétikára, az úszásra és a tornára gondolok, vagy akár említhetném a kerékpározást, a természetjárást és a rekreációt is. Ugyancsak érdekes, hogy miért nem beszél a törvény p éldául a kajakkenuról, a birkózásról, a vívásról vagy más, hazánk számára olimpiai sikerágakról. Hazánkban a sportszervezetek működtetési költségei jóval az EUátlag felett vannak, és félő, hogy a plusztámogatások is erre mennek majd el, a tervezet megeng edi ugyanis, hogy az alkalmazottak, edzők, vezetők bérét a törvény által kínált adókedvezményes támogatásokból finanszírozzák. A társasági adóból történő támogatásoknál, ha visszavonja az adományozó a támogatást a megadott időn belül, akkor legfeljebb kése delmi pótlékkal emelve kell azt befizetni. Ez nem elég nagy visszatartó erő, és lényegében azt jelenti, hogy az adófizetés helyett valaki elrejtheti a pénzt ilyen támogatások ürügyén, és legfeljebb később egy piaci kamatnál is kedvezőbb kamattal kell befiz etnie az APEHnak. A késedelmi pótlék ma legfeljebb kétharmada a faktorálásnak is például. Más szóval úgy is lehetne mondani, hogy a halasztott adófizetést teszi lehetővé. Társaságoknál, bár a törvény taxatíve nem említi, de a társasági adóról szóló törvén y 23. § 3. pontja alapján az összes társasági adó 70 százalékáig lehet a támogatás mértékét leírni. Ez potenciálisan óriási, 300 milliárd forintnyi összeg, hiszen a társasági adó összesen körülbelül 450 milliárd forint volt tavaly. A kormány által korábban meghirdetett 29 pontban szó sem volt egy ilyen intézkedésről, és úgy érezzük, hogy jelenleg hazánkban sajnos vannak olyan égető problémák, amelyek a tárgyalt témánál gyorsabb és fontosabb rendezést követelnek. A törvény által javasolt adólevonási sorrend alapján a sportcélú adókedvezmény mértéke megelőzné számos más fontosabb területet érintő esetleges adókedvezmény jóváírását. Éppen ezért számunkra érthetetlen, hogy hasonló kedvezményekkel miért nem például a magyar családpolitikát igyekszünk rendbe tenni , ilyen mértékű adókedvezményekkel miért nem például a családokat segítjük. Ugyancsak aggályosnak tűnik a labdarúgás erőltetése. Magam is szeretem a labdarúgást, de sajnos az utóbbi évek rávilágítottak arra, hogy a hatalmas összegek labdarúgásba invesztálá sa nem feltétlenül hozza meg a gyümölcsét. Más sportágak pedig, amiket világszínvonalon űzünk - mint például a kézilabda vagy a vízilabda , ilyen kedvezmények nélkül is hozták eddig is az eredményeket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a labdarúgásba ne fektessünk, de európai mintára kell piacorientálttá tenni a sportot, az állam szerepének háttérbe szorításával. Azokat a sportágakat kellene hatékonyan nagyobb anyagi segítségben részesíteni, amelyek a befektetéshez mérten hozzák is az eredményeket, amelye k hagyományosan olimpiai sikersportágaknak számítanak hazánkban. Véleményünk szerint a törvény fontossága, erőltetése és benyújtásának tempója nincs egyensúlyban egymással. Ugyancsak kérdés ismét, hogy miért nem a kormány az előterjesztő. Nyilván ezt is az ért önálló indítványként nyújtották be, hogy elkerüljék a tárcaszintű köröztetést és az érdekek ütköztetését. Nem csodálkoznánk azon sem, ha fél év múlva megjelenne majd egy olyan törvénymódosítás, amely a sportcélú befektetések gyorsított leírási lehetősé gét biztosítaná, ezzel is azt segítve, hogy minél nagyobb költségszintet érhessenek el ezen vállalkozások, és így elkerülhessék az adó fizetését. Ez történt ugyanis az etyeki filmstúdió építési ügyében, amikor is