Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MILE LAJOS (LMP):
1132 védekezé sbe, újjáépítésbe bevonhatók létszámával, ez tervezhetőbbé teszi az elhárítást, a katasztrófák kezelését. Az sem mellékes, hogy például a leendő katonatisztek kiképzésének legyen része az ilyen természetű feladatok ellátására való felkészülés, a nehéz hely zetekben való helytállás. Csak adalékként jegyzem meg, az olasz gyakorlatban a katonatiszti diploma egyik feltétele, hogy a hallgató a kiképzése, tanulmányai során legalább egy esetben ejtőernyős ugrásban vegyen részt. Idézek a javaslat szövegéből: “A kato nai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgató gyakorlási célú szolgálatot teljesíthet” - fogalmaz a javaslat. Kérdezem: kiterjede ez a szolgálat a szigorúan rendvédelmi feladatok megoldására, mondjuk, árvíz esetén a fosztogatókkal szembeni fel lépésre is? Ha igen, milyen feltételekkel? Bevonhatóke az ilyen jellegű feladatok megoldásába a honvédtiszti hallgatók? Újabb idézet: “A katasztrófavédelmi feladatok eredményes megoldása indokolt esetben szükségessé teszi a védekezésben részt vevők számán ak gyors növelését” - olvashatjuk a javaslatban. Nem kétséges, ám ehhez fegyelmezett, kiképzett, gyorsan mozgósítható tartalékra van szükség. És már el is érkeztünk a magyarországi tartalékosok létszámának, hadrafoghatóságának problémájához, sőt elérkeztün k a katasztrófavédelem problematikájának egészéhez és ennek az átfogó kezeléséhez, ami bizonybizony e javaslat alapján nem oldható meg teljes mértékben. Tehát ha megnyugtató megoldást szeretnénk, hamarosan ezekre a kérdésekre is ki kell majd térni. A java slat másik hangsúlyos része strukturális, szervezeti kérdéseket érint. Igaz, csak áttételesen, de mégis kitetszik a javaslat szövegéből ezeknek a kérdéseknek a felvetése. A javaslat erősíteni kívánja a katonai felsőoktatási intézmény katonai jellegét, megf elelő válaszokat adva az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati problémákra, szabályozási igényekre. Bizony, itt az ideje a rendcsinálásnak, hiszen mindannyian ismerjük a közelmúlt történéseit, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen zajló eseményeket. A j avaslat átmeneti megoldásokat tartalmaz, hiszen csupán 2010. december 31éig lenne hatályban a módosított jogszabály. Jó lenne azért tudni, hogy milyen rendet is szeretne a kormányzat. Az egyetemek hagyományos rendjéről beszélü nke, ami a rektor vezetésével működő autonóm, szabad, önálló közintézmény, vagy egy katonai alakulat rendjére kell gondolnunk, ahol természetesen a parancsok szabják meg a kötelezettségeket és lehetőséget? A vezérkari főnöknek lesze, lehete közvetlen be leszólása egy egyetemi intézmény működésébe? Idézet következik: “Ezért azt tervezzük, hogy a Ludovika hallgatói zászlóaljat egy olyan katonai szervezetté fejlesztjük, amely a vezérkari főnök közvetlen alárendeltségébe kerül, tehát része lesz a hadseregnek, és a honvédség integráns részévé válik. Terveink szerint ez a katonai szervezet, amely ily módon fog csatlakozni ehhez az új egyetemhez, egy rendes alakulat életét fogja élni, többek között reggeli tornával, sorakozóval” - nyilatkozta Hende Csaba miniszte r úr július 7én a Figyelőnek. A nyilatkozat tartalma valamennyire közelebb visz bennünket a kibontakozó elképzeléshez, várjuk a törvényi szabályozásra vonatkozó előterjesztést. A javaslat kitér az esetleges fenyítések módosítására, az illetmény csökkentés ének lehetőségére, a külföldi ösztöndíjak szabályozására - teszi mindezt nagyon helyesen. Érinti azonban a hallgatói jogviszony egységesítését is, ami kissé keszekusza. Hende Csaba miniszter úr június 30án a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartott á llománygyűlésen bejelentette egy egységes közszolgálati egyetem létrehozásának szándékát. Segítő szándékkal kérdezem: nem lenne szerencsésebb ennek az egyetemnek a létrehozása során megnyugtatóan, hosszú távon szabályozni a hallgatói jogviszonyok egységesí tését? A Lehet Más a Politika a javaslatot támogathatónak tartja, hiszen indokolt és jogszerű a hallgatói kötelezettségek ilyen irányú módosítása, és annak reményében támogatjuk a javaslatot, hogy a szervezeti kérdések törvényi szabályozását körültekintő e gyeztetések előzik meg, komoly előkészítő munkálatok után kerül elénk egy olyan előterjesztés, amely megnyugtatóan és hosszú távon lesz képes szabályozni a hallgatói jogviszonyokat, valamint értelmes rendet teremt, korszerű strukturális megoldásokat tartal maz.
