Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1118 deklaráljuk, hogy a lakhatáshoz mindenkinek van joga. Ehhez egy komplex lakáspolitikai programot kellene megvalósítani, aminek a megvalósításához az LMP föl is ajánlotta a segítségét, és ez nem egy habókos gondolat, ez egy konkrét terv, ami végigvihető, és tényleg csak az kerüljön az utcára, aki az utcán akar élni. Vannak ily enek, nagyon kevesen. De a lakhatáshoz való jog a kormánynak, vagy akár itt az Országgyűlésnek, ha elfogadjuk, egy biztosíték arra az akaratra, hogy mindenkinek fedél kerüljön a feje fölé, és ne határozzuk meg azt, hogy ki az, aki bekerülhet ebbe a jogba é s ki az, aki nem, hanem ez legyen egy általános jog. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Mielőtt megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, azt hadd jelezzem, hogy azon képviselőknek, akik egy következő napirendi ponthoz fognak ho zzászólni, érdekességképpen mondom, hogy olyan tökéletes tervezésű a Ház, hogy innen, az elnöki pulpitusról szó szerint értek mindent, amit önök ott megbeszélnek. (Bánki Erik Szalay Ferenccel és dr. Bóka Istvánnal konzultál.) Egy ideig jegyzeteltem, de azt án rájöttem, hogy felesleges, mert olyan szakmai kérdésekről van szó, amit majd el fognak mondani hajnali 3 és 4 között. Csak tájékoztatásképpen jeleztem, és persze miheztartás végett is, ha nem haragszanak. (Bánki Erik: Alelnök úr, már nem ü lt ott hiába!) Így van. Hallottuk, hogy itt vannak. Akkor vissza a mostani témánkhoz, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy döntöttem, nem ülök vissza, hiszen a Jobbik képviselőjét i lleti a közfigyelem végre. Nagyon szépen köszönöm a helyreigazítást, rendreutasítást. Nagyon fontos megjegyeznünk azt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója támogatja, hogy az alkotmányban rögzítsük a lakhatáshoz való jogot, ugyanakkor ezt olyan esetekben tudjuk támogatni, amikor kimondottan olyan családról, olyan szociológiai közösségről van szó, amely részt kíván venni a közteherviselésben, képességeihez mérten természetesen. Tehát nem várjuk el azoktól, hogy dolgozzanak, akiknek ezt egészségüg yi állapotuk nem engedi meg, de a felajánlott közmunkára adott esetben a mi elveink szerint nem illik nemet mondani. Tehát legyenek meg azok az alapvető társadalmi együttélési jegyek és normák, amelyek nélkül a társadalomnak a produktív és - mondjuk ki - a z élősdi része elválnak egymástól, és óhatatlanul konfliktusok alakulnak ki. Mi ezt szeretnénk megelőzni. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy első körben a jelenlegi társadalmi problémát kezeljük úgy, hogy szüntessük meg azokat a technikákat, amelyek adott e setben a devizában való eladósodottsághoz vagy a kilakoltatásnak a réméhez vezettek. Nagyon egyszerű lenne - ugye - azt a folyamatot is megállítani, amely jelen pillanatban főleg a hitelintézetek, pénzintézetek köreiben folyik, miszerint szó szerint kiadjá k különböző cégeknek értékesítésre ezeket a tartozásokat, majd pedig következik a végrehajtás, behajtás folyamata. Ha ennek a láncolatnak sikerülne egy kicsit elejét vennünk, tehát azt mondanánk, hogy igenis, a bank is vállaljon felelősséget az ő rossz tar tozásaiért, ne csomagolja be, ne vigye egy másik piacra őket - mint tudjuk, a világgazdasági válság, amelyet szintén hasonló pénzintézetek generáltak, részint hasonló okokból indult el. A már említett dupla kilakoltatások megakadályozása is 0, azaz nulla f orintba kerülne, egyszerű jogszabályváltoztatást igényelne. Egy egyszerű és közérthető példából kiindulva, ha valaki rendelkezik ötmillió forinttal és még ötmillió forintos jelzálogot jegyeztet be, mondjuk, édesanyja vagy édesapja házára, ezt követően ped ig fizetésképtelenné válik akár vis maior okán, jelen pillanatban még mindig megvan a lehetősége annak, hogy mind a két ingatlant elveszítse az adós, a bank pedig egy olyan indokolatlan bevételhez jut, ami nem illeti meg. Hiszen fontos lenne figyelembe ven ni azt is, hogy a már befizetett összegek, a már befizetett költségrész és hányad alapján tulajdonjog illetné meg azt, aki később adóssá válik, majd pedig kilakoltatottá.
