Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1106 bizonyos réteget a kormányintézkedés álláspontom szerint gazdaságilag sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe hoz. (20.4 0) És sajnos itt a felelőtlen emberekhez akarják a jogszabályokat igazítani, tehát ezt sem tartom egy jó lépésnek. A harmadik lépés viszont már egy jó lépés lehet, reméljük, azzá is válik, és ezzel már nem lesznek problémák. Ennek a törvénynek a megalkotás a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása. Tulajdonképpen amikor arról beszéltünk, hogy az első lépésben ezt a tűzoltó lépést meg kellett tenni, akkor már erre lett volna szükség, és akkor Tauzin Krisztina és mások esetében, akik nek az elmúlt egy hónapban vagy hat hétben kellett kikerülniük az utcára kisgyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel egyetemben, azoknál talán meg lehetett volna akadályozni, hogy kikerüljenek. Amit a törvénymódosításban az előterjesztő megfogalmaz, ez alapvetően jó. Ha elemezzük a törvény szövegét, akkor látjuk azt, hogy egy moratóriumot ad, amely viszont senkinek nem fogja megoldani a helyzetét, de jelen pillanatban arra jó, hogy addig egy átmeneti állapot alakul ki, amíg ezek a család ok talán magukhoz tudnának térni. Azt kizártnak tartom, hogy a jelenleg bajban lévő családok akár 10 százaléka is kormányzati segítség nélkül képes lenne arra, hogy 2011. március 1jéig rendezze a pénzügyeit, újra hitelképessé váljon, és tudja fizetni azok at a részleteket, amelyeket eddig nem tudott, hiszen nyilván van egy réteg, amelyik pont most fog állást találni, és jó állása lesz, ez 510 százalék esetében elképzelhető, de a 90 százaléknak a helyzetét nem fogja megoldani. Azt azonban nagyon jól teszi a törvényalkotó, hogy kiveszi a közös tulajdon megszüntetése iránti ügyeket, hiszen ennek a törvénymódosításnak nyilván nem az a célja, hogy ezeket is olyan kedvezőbb helyzetbe hozza, akiknél a közös tulajdon megszüntetése van, tehát nagyon helyes, hogy ezt kiveszi a körből. Bent hagyja azonban, és visszahivatkozik a törvény a bírósági végrehajtásról szóló törvény 182/A. §ára is, amely nagyon helyes, hiszen ez a jogszabály felsorolja, hogy magánszemély esetében kell ezt a törvényt alkalmazni, hiszen annak n agyon nem lenne jó hatása, ha ezt a kedvezményt valóban jogi személyekkel szemben is alkalmaznák, tehát nagyon helyesen csak a magánszemélyekre vonatkozik. Illetve nagyon helyes az, hogy a 182/A. §ra visszahivatkozva, ahogyan Rétvári Bence államtitkár úr is elmondta, ez a szabály, ez a jogszabályi könnyebbítés nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, és nagyon helyes, hogy ők is kikerülnek ebből a körből, hiszen náluk semmilyen kedvezményt nem célszerű és nem is szabad semmi esetben sem adni. Az is nagy on helyes, hogy ebben a törvényhelyben hivatkozás van arra, hogy akik nem működtek megfelelően együtt a hatóságokkal, és velük szemben rendbírság kiszabására került sor, azokat is kiveszik ezeknek a kedvezményezetteknek a köréből, tehát ez nagyon helyes. E gyetlenegy dolog, ami számomra elgondolkodtató, ez pedig a 182/A. § (3) bekezdése, és ezen belül is a b) pontja, amely kimondja, hogy a bíróság a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik. Ebben az olvasatban most tehát úgy tűnik, hogy abban az esetben, aki kéri a végrehajtást - csúnya szóval kifejezve úgymond megrendeli a végrehajtást , és azt mondja, hogy ő el fogja helyezni ezt a családot, akkor ebben az eset ben a végrehajtást foganatosítani kell, őket akkor ki kell tenni, de nem az utcára, hanem ebbe a másik ingatlanba, ahol gondoskodik az elhelyezéséről. Bizonyos jogvitát váltott ki, hogy ez megfelelő lesze annak a családnak az elhelyezésére, illetve nem tu dhatjuk azt, hogy kibérel egy olyan ingatlant, amelynek előre kifizeti az egyhavi bérleti díját, mondjuk, december 1jén, december 31éig bent marad a család, azután december 31én a főbérlő fogja őket az utcára kirakni, azzal, hogy a másik fél, a végrehaj tást kérő nem fizette ki előre, mondjuk, négy hónap időtartamra, március 1jéig a teljes bérleti díjat, ezért nem lesz megoldva. Viszont akkor ők már birtokon kívül vannak, a lakásukból tehát ki vannak rakva, a végrehajtást velük szemben foganatosították. Így tulajdonképpen egyhavi bérleti díjjal a végrehajtást kérő mentesülhet a kötelezettségek alól, illetve kikerülve a törvényt, a végrehajtást foganatosítani tudja. Itt
