Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 14 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a nemzeti média- és hírközlési hatóság médiatanácsa tagjait je... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1364 körben már a kétharmados mandátumarány elegendő. Olyan médiatanács állhat tehát elő, ami kizárólag kormánypárti véleményeket és je löléseket tükröz. De megszűnik a kuratórium korábbi paritása is. Már a szám is szemérmetlen: önök öttagú kuratóriumot javasolnak. Elnökét természetesen a kormányoldal médiatanácsa javasolja, kettőt az ellenzék és kettőt a kormányoldal. Ha ez összejön, akko r is 3:2 arányban mindenről dönthetnek a kormánypárti delegáltak, megszűnik tudniillik a kuratóriumban eddig meglévő kétharmados döntési kötelezettség és lehetőség. De össze sem fog jönni, uraim! Ezért cinikus ez a szám. Önök ellenzéki koalíciót föltételez nek, azt gondolják, hogy az ellenzéki oldalnak meg kell majd két kurátorban állapodnia, és mivel tudják, hogy ez lehetetlen, eleve beírják a törvénybe a csonka kuratóriumok törvényesítését, azt, hogy enélkül is, pusztán a kormányoldalból is összeállhat a k uratórium. De a legnagyobb sajnálatomra önök nem bíznak a saját kurátoraikban sem, nem pályáztathatják tudniillik a közmédiumok vezérigazgatói posztját, két ember közül választhatnak, mind a kettőt a kizárólag kormánypártiakból összeálló médiatanács fogja javasolni. Ehhez képest különösen gyönyörű a kilenc évre való bebetonozás. Önök nem bíznak a saját választási győzelmükben sem, sem a következő, sem az azutáni választási ciklusban, ezért mind a médiatanács elnökét, mind a hatóság elnökét, mind a médiataná cs tagjait, mind a kuratórium tagjait kilenc évre betonozzák be. Uraim! Ez a javaslat így nem csak vitára nem méltó, komolyan vételre sem! Nem csodálom, hogy önök közül csak azok pirulnak, akiknek módjuk volt elolvasni a javaslatot, a későbbiekben fognak p irulni azok is, akik kénytelenkelletlen megismerkednek a szakma és a közvélemény véleményével. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) (20.20) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Az alkotmányügyi bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. Tisztelt Or szággyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a Házszabály szerint 3030 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Puskás Imrének, a Fidesz képviselőjének. DR. PUSKÁS IMRE , a Fidesz képvis előcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem fogom felülmúlni a napirend előadóját, és én is önmérsékletet fogok tanúsítani az időkeretet illetően. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A nnyira nem izgulunk!) Nagyon sokszor hangzott el már ebben a néhány hétben is a Házban a kétharmadra való utalás és az arról való polémia, hogy ez milyen felhatalmazást is ad a többség számára, és hogy élhete ezzel a felhatalmazással. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Totális!) Meggyőződésünk szerint ez nem egyszerűen felhatalmazás, hanem kötelesség, a cselekvésre való felhívás volt. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Nem olvastam!) És amikor a jogszabálytervezetek a Ház elé kerülnek, akkor szinte minden egyes alkalommal az ellenzék elmondja, hogy erre a Fidesz a kampányában nem tett utalást, ez a programjában nem szerepel. Azt gondolom, hogy kár volna elvitatni azt a tényt, hogy egy eddig nem tapasztalt felhatalmazást kaptunk a társadalomtól, a szavazóktól a v álasztásokkor, és ezzel a felhatalmazással élni kell. A társadalom számos területe megújításra szorul, és ezen területek egyike a nyilvánosság szabályozása, a nyilvánosság szereplőinek a különböző módon történő megújítása. Az államnak ebben a kérdésben van nak hatósági és vannak tulajdonosi, a közmédiumok felé tulajdonosi kötelezettségei és jogai. Ez a jogszabálymódosító csomag, amely most itt előttünk van, gyakorlatilag mindkét kérdésben nagyon komoly előrelépést és szabályozási rendszert hoz létre, megfel el annak a társadalmi elvárásnak és reményeim szerint valamennyiünk elvárásának, hogy egy olyan szabályozása legyen a
